VELUX Model Home 2020: Egészség és jó közérzet otthonainkban

A cikksorozat első része itt olvasható >>
A cikksorozat második része itt olvasható >>

Az épületek nemcsak lakóik egészségi állapotát és közérzetét befolyásolják, de a lakók társas életére, valamint az energiafogyasztáshoz és a környezetvédelemhez való hozzáállásukra is hatással vannak – derült ki a VELUX Cégcsoport Model Home 2020 kísérleti programjának tapasztalataiból. A Cégcsoport Európa öt országában egy-egy családi, illetve ikerházakat építtetett, és lakóikat szociálpszichológiai vizsgálatnak vetette alá. A kutatás eredményei a természetes fény, a friss levegő és a kilátás fontosságát bizonyították, illetve arra is rámutatattak, hogy a tágas tér, a hangszigetelés minősége és a berendezés variálhatósága is nagy szereppel bír a lakók jó közérzetének megteremtésében.

A Model Home 2020 lakóházak tervezésének fő célja az előírtnál jóval magasabb, 5 százalékos benapozási tényező elérése és kiváló minőségű beltéri levegő megteremtése volt. Utóbbit hibrid szellőztetési rendszerrel érték el, vagyis a nyári ablakszellőztetést télen hővisszanyeréses gépi szellőzés egészítette ki, amely egy előre meghatározott szén-dioxid-szint felett lépett működésbe.

A projektházakba 9 hónap–2 év közötti időtartamra költöztek be tesztcsaládok, akikkel kapcsolatban a kutatás során arra tértek ki, hogy mennyire elégedettek otthonaikkal, miként használják a rendelkezésre álló teret, illetve, hogy milyen hatással voltak a házak a mindennapi szokásaikra.

 

A természetes fény és szellőzés pozitív hatása a fizikai-mentális egészségre

A kutatás egyik fő megállapítása, hogy az aktívházak különleges kialakításának köszönhetően jelentősen javult a bent töltött idő alatt a lakóik egészségügyi állapota. A franciaországi Verrières-le-Buisson-ban épült Maison Air et Lumière egyik lakójának rendszeres asztmarohamai voltak, azonban egészségi állapota néhány hónappal a beköltözés után maradandóan javult, mások pedig arról számoltak be, hogy a korábban folyton visszatérő megfázások elkerülték a családot a házban töltött idő alatt. A nagy mennyiségű természetes fény a lakók produktivitására is jótékonyan hatott, a kutatás tesztalanyainak ugyanis kevesebb alvásra volt szüksége, reggel mégis kipihenten ébredtek.

 

A természetes fény, a megfelelő árnyékolás és a kilátás fontossága

A tesztcsaládok mindegyike a bőséges természetes fényt emelte ki otthona legfőbb előnyeként a program lezárása után. Az épületekben az ablakfelületek aránya az élettér 30–50 százalékát tette ki, a beáramló természetes a lakók hangulatára is kedvezően hatott. Az épületek óriási üvegfelületeinek köszönhetően ráadásul a lakók fantasztikus kilátásban gyönyörködhettek.

A megfelelő szintű árnyékolás fontosságát is hangsúlyozták a kutatás eredményei. Az interjúk során két család is megjegyezte, hogy hatékonyabb árnyékolóra lett volna szükségük, mivel az éjszaka beszűrődő fény hátráltatta a pihentető alvásukat. A leengedett árnyékolók okozta nyári bezártságérzetet pedig, amelyet a kezdeti időszakban tapasztaltak a lakók, úgy sikerült csökkenteni, hogy az automatizált működés mellett egyre nagyobb teret adtak az árnyékolók kézi vezérlésének.

 

Rugalmas, változtatható terek és környezetbarát szemléletmód

A családok térigénye folyamatosan változik: a gyerekek növekedésével egyre nagyobb helyre van szükség, ám miután a gyerekek elköltöznek, ismét elegendő a kisebb lakás, amit nem csupán a Model Home 2020 házainak berendezésénél, hanem a tárolóhelyek megtervezésénél is figyelembe vettek a VELUX Cégcsoport szakértői.

A program kiértékelésekor az egyik legérdekesebb kérdés arra irányult, hogy hozott-e változást a környezetvédelemmel kapcsolatos attitűdben az aktívházakban eltöltött idő. Moritz Fedkenheuer, a kutatás vezető szociálpszichológusa szerint a környezeti tudatosságot és az energiafogyasztást illetően a családok a beköltözés előtt eltérő véleményen voltak: „Míg egyesek bevallottan a fenntarthatóság miatt vettek részt a kísérletben, másokat inkább a házak dizájnja, illetve az extra tér vonzott. Érdekes fordulatot jelentett, hogy röviddel a beköltözésük után már az összes család hangsúlyozta, milyen jó érzés egy pozitív energiamérlegű házban lakni.”

Ebben leginkább a házakban megtalálható, falra szerelt érintőképernyők játszottak szerepet. „A WindowMaster rendszerrel napi és havi bontásban is nyomon követhettük, hogy mennyi energiát fogyasztunk. Az ember így tudatosabban él és változtat a hozzáállásán” – mondta Andrew Carse, a CarbonLight Homes lakója.

A Model Home programban szerzett tapasztalataiknak köszönhetően a résztvevők lakáspreferenciái vélhetően tartósan megváltoztak: „A programban megismert lakásjellemzők a lakók észlelési és érzékleti szükségleteiket is megváltoztatták, és egy jövőbeli lakásvásárlás alkalmával már ezek a tényezők is szerepet játszanak majd a döntéshozatalban” – tette hozzá Moritz Fedkenheuer.

A megkérdezett lakók például egytől-egyik a természetes fényt említették mint tényezőt, amit feltétlenül figyelembe vesznek majd lakáskereséskor. „Ha veszünk egy felújítandó házat, átalakítjuk majd a legtöbb falat és ablakot teszünk mindenhova, annyira magával ragadt minket ez az életérzés” – mondta el Shona és Andrew Carse.

 

Fenntartható életmód az energiahatékonyságon túl

A családokkal folytatott beszélgetések arra is rávilágítottak, hogy a fenntartható életmód több annál, mint ami a házon belül történik, és nem csupán az épület működésének technikai, energetikai jellemzőit foglalja magába. Az ausztriai Pressbaumban felépült Napfényház lakója, Yasmin Dorfstetter szerint a felhasznált építőanyagok szintén szerepet játszanak a környezetvédelemmel kapcsolatos vélekedésének alakulásában: „Ami igazán tetszett a házban, hogy még az építőanyagokat is gondosan válogatták össze, minden környezetbarát.”

A Dorfstetter családnak azonban nehézséget okozott, hogy házukat kizárólag autóval lehet megközelíteni. Hasonló problémáról számolt be a hamburgi LichtAktivHausban élő Christian és Irina Oldendorf is, akik szerint a rendszeres autóutak igencsak lerontják az energiamérlegüket.

Ahhoz, hogy egy ház valóban fenntartható legyen, nélkülözhetetlen, hogy holisztikus szemléletet alkalmazzanak a tervezői. Mindenképp elvárás, hogy autó nélkül is meg lehessen közelíteni, és azok számára is megfizethetőnek kell lennie, akik szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. E tekintetben a Model Home 2020 kísérleti program pusztán az első lépés egy hosszú úton, hiszen sok aktívháznak kell még megépülnie ahhoz, hogy a kísérlet során kialakított megoldások széles körben hozzáférhetők legyenek.

 

Jövőbeli kilátások: otthonaink közérzetünkre gyakorolt hatásának számszerűsítése

A Model Home 2020 program eredményei közé tartozik még, hogy a kutatás szociálpszichológiai megállapításait a program az építészeti gyakorlatba is igyekezett átültetni, azzal a céllal, hogy közelebb hozza az építészek és a lakáshasználók vélekedését az otthonosságérzet és a közérzetre gyakorolt hatásai tekintetében.

„Az építészek és mérnökök azt hiszik, hogy pontosan tudják, mit is szeretnek a felhasználók. Bár a hőmérséklet, fény, levegőminőség és zaj tekintetében léteznek „komfortszintek”, a valóságban kevés az olyan empirikus kutatás, ami a lakók tényleges tapasztalataira, illetve lakókörnyezetükről alkotott véleményük megismerésére irányul” – mondta el Bernd Wegener, a Humboldt Egyetem kutatói csoport vezetője.

Éppen ezért hiánypótló jelleggel a berlini Humboldt Egyetem szociológusai a program keretében az otthon közérzetre gyakorolt hatásának 10 alapvető dimenzióját azonosították, amelyek a következők: érzelmi kötődés, méret, korszerűség, fényviszonyok, környék, hőmérséklet-szabályozás, energiafogyasztás, páratartalom, alváskomfort, valamint szellőzés.

A kutatócsoport tagjai ezen felül összeállítottak egy 29 kijelentésből álló listát (pl. „otthon érzem magam a lakásomban”, „a lakásom túl kicsi”, „a lakásomban optimálisan ki tudom használni a természetes fényt”), amelyben a lakóknak meg kellett jelölniük, hogy mennyire találják őket igaznak. Az így kapott eredményekből felállítható minden lakó egyéni otthoni közérzet-profilja.

A csoport tagjai szerint a jövőben a kutatási eredményekből kiindulva lehetségessé válik megalkotni egy afféle „otthoni közérzetfaktor-listát”. „Egy ilyen segédletnek nagy haszna lenne, mivel a lakástulajdonosak így akkor adnának ki pénzt valamiért, ha egyértelműen előnyt látnak benne. Mi, építészek pedig csak akkor tudunk az elvárásaiknak megfelelő fenntartható házakat készíteni, amelyekért hajlandóak is pénzt áldozni, ha pontosan tudjuk, melyek azok a tényezők, amelyeknek értéket tulajdonítanak.” – mondta el Bernd Wegener.

 

A cikksorozat negyedik része itt olvasható >>

(x)