Amire teraszburkoláskor figyelni kell

A járólapok kopogásának leggyakoribb okai

1. A burkolólapokat már bebőrösödött ragasztóanyagra helyezik, így a ragasztó csak tapadóerejének töredékével, vagy egyáltalán nem rögzíti a burkolatot. (A bőrösödés azt jelenti, hogy a ragasztó felületén a száradás miatt hártyaszerű réteg keletkezik, ami meggátolja a tapadást. A ragasztó puha, ujjal könnyedén benyomható, de a kialakult bőrréteg miatt nem tapad.)

 

Megfelelő ragasztóágy                                   Bebőrösödött ragasztóágy

 

2. Kevés, csak egy-két pogácsányi ragasztóanyagot raknak a burkolólap hátoldalára, illetve nem alakítanak ki üregmentes ágyazatot, aminek következtében víz gyűlhet össze a burkolólap alatt/mögött. (Az üregmentes ragasztás azt jelenti, hogy a burkolólap alatt teljes felületen összefüggő a ragasztóágy, nincsenek benne üregek, melyekben összegyűlhet a víz.)

Pogácsás ragasztás                                    Üregek az ágyazatban

Üregmentes ágyazat

 

3. Nem alakítanak ki megfelelő dilatációs hézagot, aminek következtében a burkolat befeszülhet, felpúposodhat. (A dilatáció-kialakítás akkor megfelelő, ha a burkolat a hőmérséklet-változás hatására akadálytalanul mozoghat.) A burkolat károsodásának elkerülése érdekében be kell tartani az alapvető dilatációs előírásokat, javaslatokat. A legáltalánosabb előírások:

• dilatációs hézagot kell kialakítani minden szerkezetcsatlakozásnál (falaknál, korlátoszlopoknál, pilléreknél stb.);

• beltéri aljzatokon 25-30 m²-es, oldalfalakon 10-15 m²-es dilatációs mezőket javasolt kialakítani;

• kültéri aljzatokon 15-20 m²-es, homlokzatokon 5-10 m²-es dilatációs mezőket javasolt kialakítani;

• a dilatációs mezők legnagyobb oldalhossza 8 méter lehet, az oldalak aránya lehetőleg 1:1, maximum 1:2 legyen;

• minden anyagváltásnál (a kerámiaburkolat és a műkőszegély találkozásánál stb.) dilatálni kell;

• minden síkváltásnál (a padló és a fal találkozásánál stb.) dilatálni kell.

 

4. A járólapok kopogását okozhatja a szükséges várakozási idők figyelmen kívül hagyása, így friss, nem kellően érlelt betonra kerül a burkolat. (Kellően érleltnek akkor nevezhető a beton, amikor a kötési és szilárdulási folyamatok már lezajlottak – ez normál portlandcement esetén minimum 28 nap –, illetve ha a száradási és zsugorodási folyamatok véget értek – az erre vonatkozó ökölszabály: az esztrich érlelési ideje 5 cm vastagságig 1 hét/cm, 5 cm vastagság felett minden centiméter esetén további 2 hét/cm.)

 

5. Ha a burkolat alatt nem készül vízszigetelés, a járólapok előbb-utóbb kopogni fognak.

 

6. A járólapok kopogását és felválását okozhatja, ha a terasz szélén lévő bádogos szerkezetre, az úgynevezett vízcseppentő elemre helytelenül burkolnak. (Bádogos szerkezet alatt értendő minden, jellemzően horgany-, horganyzott acél-, illetve rézlemez szerkezet, például vízcseppentő elem, falszegély stb.) A burkolat csatlakozásának helytelen kialakítása miatt – a fémlemez jelentős hőmozgásának következtében – nemcsak a lapok válhatnak fel, hanem úgynevezett galvanikus korrózió is felléphet.

Galvanikus korrózió következtében tönkrement vízcseppentő elem

 

A burkolólapok felválásának leggyakoribb okai

 

1. A lapok bebőrösödött ragasztóba történő fektetése a burkolat felválását eredményezi.

2. A burkolat felválását okozza a nem üregmentesen készített ragasztóágy is.

3. A dilatáció hiánya a burkolat befeszüléséhez, majd a fugákban repedések kialakulásához vezet, amin keresztül nagyobb mennyiségben jut víz a rétegrendbe.

4. Ha a szerkezetbe jutott víznek nincs lehetősége távozni, a bennrekedő víz a burkolat felválását okozza.

A burkolati rétegrendben alkalmazott cementalapú anyagok (kiegyenlítőanyag, ragasztóhabarcs, fugázóhabarcs) általában nem vízzárók. A víz a fugákon keresztül lassan ugyan, de bejut a szerkezetbe, és szintén lassan, de el is párolog onnan. Amikor a két folyamat egyensúlyban van, nincs gond. Amennyiben a víz nagyobb intenzitással jut be (például rendszeres locsolás vagy használati vízterhelés miatt), mint ahogy a fugákon keresztül elpárologna, akkor gravitációs úton – egyszerűen elcsorogva – kell tudnia távozni a szigetelésről. Ha ennek lehetősége nem megoldott, a szerkezetben rekedő víz károsítja a burkolatot, felválást, illetve foltszerű elszíneződéseket okozva.

 

A teraszszerkezet beázásának leggyakoribb okai

 

1. Ha a terasz nem megfelelő lejtéssel készül, felületén megáll, összegyűlik a víz, ami többféleképpen is károsíthatja a szerkezetet: egyrészt ha hiányzik a vízszigetelés, a víz a szerkezeten átszivárogva beázást okoz, másrészt átitatja a szerkezeti rétegeket (fugázóanyagot, ragasztóágyat, kiegyenlítőanyagot stb.), és azokban jéggé fagyva szétfeszíti a burkolatot (felfagyás).

2. A teraszszerkezet akkor is beázik, ha a burkolat alatt nem megfelelő módon készült a vízszigetelés. (A nem megfelelő vízszigetelés pontosan akkora problémát okoz, mintha egyáltalán nem lenne vízszigetelés a burkolat alatt.)

3. Ha a vízszigetelés nem lejtéssel ellátott felületre készül, akkor a szigetelőrétegig beszivárgott víz nem tud a szerkezetből elcsorogni, csak lassan, párologva képes távozni. A szerkezetben felgyülemlő pangó víz egyrészt a legkisebb szigetelési hibán is utat talál magának, és átjut a szerkezeten, másrészt a pangó víz megfagyva úgynevezett jéglencsét (a burkolat alatti megfagyott, szabálytalan jégtömböt) képez a szerkezetben, ami fagykárokat, felválásokat okoz.

4. Az is a terasz beázását okozhatja, ha a burkolatban néhány helyen kireped a fuga. A fuga kirepedhet például a különböző anyagú szerkezetek (műkő szegély és lapburkolat, fémkorlát és padlóburkolat stb.) csatlakozásainál, ugyanis a különböző anyagok felmelegedés és lehűlés hatására bekövetkező hőtágulása eltérő sebességgel és eltérő mértékben valósul meg. A fuga nem képes ezeket a jelentős alakváltozásokat elviselni, és repedés keletkezik rajta, a keletkezett repedésen keresztül pedig a víz könnyedén bejuthat a burkolat alatti rétegekbe, szerkezetekbe. A nem azonos síkban elhelyezkedő (eltérő síkú) szerkezetek csatlakozásánál (például a padló-fal csatlakozásoknál, a falsarkok mentén, vagy a padló és lábazat csatlakozásánál) is kirepedhet a fuga.

5. A teraszszerkezet akkor is beázik, ha a terasz szélén lévő bádogos szerkezet korrodál, „elporlad” a burkolat alatt.

 

Látható, hogy az erkély- és teraszburkolatok hibái általában ugyanazokra az okokra vezethetők vissza:

• a vízszigetelés hiányára, vagy nem megfelelő módon történő kivitelezésére;

• nem megfelelő ragasztóanyag alkalmazására, amely nem képes levezetni a hőmozgásokból adódó feszültségeket, ami a fuga, rosszabb esetben a burkolólap repedését okozhatja;

• a repedéseken könnyen bejut a csapadékvíz a szerkezetbe, és ott megfagyva jelentős felületi károkat okozhat.