2024. június 10.

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

Egy több mint kétszáz éves mûemlék épület esetében korlátozottak az energetikai célú felújítások lehetõségei, ám a padlásfödém szigetelésével, a nyílászárók rekonstrukciójával és korszerû fûtési rendszer beépítésével ilyen esetekben is jelentõs megtakarításokat lehet elérni. Jó példa erre az Apor Vilmos Katolikus Fõiskola váci campusán a közelmúltban lezárult felújítási projekt. 

 

Befejezõdtek az Apor Vilmos Katolikus Fõiskola váci campusának korszerûsítési munkálatai. A 240 éves, mûemléki védettségû fõépület napelemeket és új fûtési rendszert kapott, tetõszerkezetét, valamint több mint kétszáz éves nyílászáróit felújították; a Szent Miklós téri épület homlokzata emellett szigetelést is kapott – áll az intézmény által kiadott sajtóközleményben. A felújítási munkákról Mudri Attila projektmenedzserrel, továbbá a felújítás építészeti tervezõivel, Ádovics Lászlóval és Király-Tóth Attilával beszélgettünk.

 

Pályázat, elõkészítés, tervezés

„Az Apor Vilmos Katolikus Fõiskolának négy épülete van, ebbõl három Vácon található. A váci Szent József kollégium épülete három éve újult meg: itt tapasztalhattuk elõször az energetikai célú pályázat keretében végzett felújítás elõnyeit” – mondja lapunknak nyilatkozva a pályázatok és az építés projektmenedzsere, Mudri Attila.

A fõiskola évek óta foltozgatta az épületet: tetõszakaszokat újítottak fel, tûzszakaszhatáronként cserélték ki a héjazatot. Jelentõs összeget költöttek karbantartásra, ám sajnos így sem voltak komfortosan használhatóak a terek. „Mindig egy-egy fél szinten próbálták javítani az ablakokat, azonban mivel nagyjából kétszáz éves fa nyílászárókról beszélünk, a hatékony javítás gyakorlatilag lehetetlen feladat volt. Volt olyan ablak, aminek a szárnyai már annyira meg voltak vetemedve, hogy ha kicsit erõsebben zárták be, a 2 mm-es üveg azonnal elroppant. A rengeteg repedt, törött ablaktábla miatt sem meleg, sem komfortos nem volt a belsõ tér. A napos déli oldal melegebb volt, itt kevésbé tûnt zavarónak a befújó szél, de az árnyékos oldalon nagyon kellemetlen volt az ablakok mellett ülni. Ráadásul az épület mûemléki jellege miatt nehezebb a nyílászárók cseréje” – foglalja össze a kiinduló állapotot Mudri Attila.

Ennyire régi épületek megújítását nagyon nehéz energetikai pályázattal finanszírozni, mert az sosem lehet teljesen rentábilis: a fajlagos energetikai megtakarítási mutatók nem fognak megfelelni a pályázati elvárásoknak. (Megtakarított kilowattoránként, illetve a beépített megújuló energia arányában lehet támogatási összeget igényelni.) Ehhez teljes felületû homlokzati szigetelésre lenne szükség. Mivel a mostani munkálatokban érintett Szent Miklós téri épület településképi védelem alatt áll, a 240 éves központi épület pedig országos mûemléki védettségû, ezért homlokzati hõszigetelés nem jöhetett szóba (a tetõn belüli tûzfalszigetelési munkálatok kivételével).

A fajlagos energetikai megtakarítási értékeket kiszámolva világossá vált, hogy a beruházás teljes költségének 50 százalékát sem lehetséges energetikai felújítási pályázat útján igényelni. Ekkora léptékû kiadásra viszont nem volt lehetõsége a fõiskolának. „Olyan pályázatot kellett keresnünk, ahol a beruházás nagyságához képest állapítják meg a támogatási összeget, nem az energetikai megtérülési mutatókhoz képest” – magyarázza a projektmenedzser.

„Két pályázaton is indultunk. Egy KEHOP-oson tervezésre, elõkészítésre kaptunk támogatást: ennek keretében készült el az energetikai korszerûsítés kiviteli tervdokumentációja (önerõt itt is beletettünk). Az Európai Unió és Magyarország Kormánya által kiírt, építési beruházásra szóló támogatási pályázaton pedig 501,74 millió forint vissza nem térítendõ támogatást kaptunk, ehhez hozzátettünk 22-23 százaléknyi, 117 millió forint önerõt. Összehasonlításképpen: energetikai korszerûsítési pályázat esetében 400 millió forintot önerõre lett volna szükségünk a körülbelül 517 milliós projektnél” – ad felvilágosítást Mudri Attila a felújítások finanszírozási hátterérõl.
A fõiskola az egyház által mûködtetett önálló jogi személyként vett részt a projekt finanszírozásában. Mudri Attila – az intézmény megbízásából – külsõs projektcégével készítette elõ és írta meg a két pályázatot. A felújítás projektmendzseri feladatait pedig a fõiskolával jogviszonyban álló személyként látta el.

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

A felújítás menete

„A központi épületre 2023. február végén kötöttük meg a szerzõdést a kivitelezõ céggel. Külön szerzõdés keretében került sor az építészeti, illetve a gépészeti és az elektromos felújításokra. Napelemeket tettünk a tetõre, ez állítja elõ az épületben használt áramot. A fûtéskorszerûsítés során a primer kört, a kazánokat cseréltük le a szükséges kiegészítõkkel: a gázüzemû hõtermelõ egységeket, új puffertartállyal, hõcserélõkkel és szivattyúval. A radiátorokon termosztatikus szelepet helyeztünk el” – ismerteti a szakembert a részleteket. 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

Nyáron kezdõdött és novemberben fejezõdött be nagyjából a teljes projekt. „Jelenleg még a festésjavítási munkálatok vannak hátra: esztétikailag problémás felületek kezelése, amelyek a novemberi idõjárás miatt nem tudtak megfelelõ minõségûre száradni. Ezen feladatokat a tavaszi szünetre ütemeztük. Nem várjuk meg az egy éves mûszaki bejárást, felvettük a hibajegyzéket és a területet mûszakilag át tudtuk venni” – mondja a projektmenedzser (februári beszélgetésünk alkalmával).

A rendelkezésre álló idõ kihasználása érdekében amint vége lett a tanévnek, kezdõdtek a kivitelezési munkálatok. Volt olyan épületrész is, ahol már június közepén át tudták adni a kivitelezésnek a területet (kollégium, igazgatási területek bizonyos részei). Õsztõl az oktatás megkezdése után is folyt a munka; heti táblázatokban vezették, mikor melyik teremben milyen óra van, és hol lehet dolgozni. „Nálunk nem a nappali, hanem inkább az esti és a levelezõtagozat az erõsebb. Itt nem a klasszikus iskolafelújítás történt, ahol péntek délutántól vasárnap délutánig lehetett dolgozni. Itt csütörtök délutántól szombat estig van a csúcsidõszak, és a hétfõtõl szerdáig tartó intervallumban folyhattak a munkálatok” – tudjuk meg Mudri Attilától.

 

Tetõfelújtás és szigetelés

„Az eredeti padlásfödém téglákkal borított, sok helyen íves, boltozott – ennek a hõszigetelése semmiképpen sem szokványos munka. Általában síkfödémekkel találkozik az ember, itt azonban az épület jellegébõl adódóan elõfordultak szintugrások is. Íves boltozatszigetelést készítettünk tehát. A II. János Pál pápa terem feletti boltozott födém jó példa a különleges kialakításra: ívesen terítették a boltozott mezõkbe és a bordákra a kõzetgyapot szigetelést, melyet hálóval rögzítettek. A padláson történõ közlekedés lehetõségét palló „átjáróhidakkal” oldották meg minden fõállásban” – magyarázza Király-Tóth Attila építész tervezõ. Összesen körülbelül 2500 négyzetméternyi padlásfödémet szigeteltek. 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

A 240 éves padlás faszerkezetének védelme érdekében az örökségvédelmi hatóság elõírta, hogy a fafödémbe esetlegesen bejutó nedvességet, illetve párát ki kellett szellõztetni a padlásszigetelés fölé. A lapostetõk kiszellõzéséhez hasonló módon oldották ezt meg, de nem pontszerû gyûjtéssel és szellõzéssel, hanem vonalmenti gyûjtést és pontszerû kivezetést készítettek. A perforált csöveket – melyek a szerkezetbe jutó párát összegyûjtik és kivezetik – a letisztított padlásfödémen elhelyezett kétirányú pallóváz alszerkezetre fektették. A kiszellõzés pedig a padlásszerkezet szélein, a fõállások lábainál történik. (A mellékelt képen az elsõ székállástól jobbra látszik egy kis sárga csõ, ami kiáll a hõszigetelésbõl. A párja a másik oldalon van, csak kitakarja a kémény.) Erre a pallóváz-építményre került a párazáró fólia, arra pedig a hõszigetelés – tudjuk meg Ádovics László építész tervezõtõl.

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen     Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

A padlásfödém-hõszigetelésrõl a szakember még elmondja: a rétegrendet a nem járható mezõknél tetõfóliával fedték. Ez a szigetelés mechanikai védelmét is szolgálja: így sem az esetlegesen bejutó nedvesség, sem a madarak nem tudják közvetlenül a szerkezetet károsítani, továbbá a hõszigetelés hatásfokát is javítja ez a fólia a szél miatti légmozgás mérséklésével. A padlás járható részeire pallóterítés került. E pallószerkezetet tartó segédszerkezetet a boltozatra állították. Az egyes tetõszakaszok elérhetõsége céljából szükségesek a padlástérben a közlekedõutak. Ezeken a – jellemzõen eresz- és tetõkarbantartási munkák alkalmával használt – útvonalakon megközelíthetõk a tetõkibúvók, illetve a különbözõ felépítmények. Itt tudnak évente körbemenni és ellenõrizni, hogy nincs-e beázás, nem csúsztak-e el a tetõcserepek. A padlásteret teljes deszkázattal is ki lehetett volna alakítani, ez azonban költségesebb lett volna, és az ilyen felületeken óhatatlanul felhalmozódó lomok ráadásul tûzveszélyt is okoznak – a megrendelõ ezeket el kívánta kerülni.

 

Ablaktok-felújítás és -szárnycsere

A legnagyobb és legösszetettebb feladat a 322 darab ablak felújításának megszervezése volt – ebben a felújítás tervezõi és a projektmenedzser is egyetértenek. „A tervezés legelején egy asztalosrestaurátor kollegával 2-3 napot azzal töltöttünk, hogy minden ablakot egyesével átnéztünk az elvégzendõ munkálatok felmérése céljából. Ebbõl kiindulva kellett a terveket elkészíteni. A rengetegféle ablakot és felújításuk módját kellett osztályozni, leegyszerûsítve összeállítani, hogy milyen típusfeladatokat szükséges elvégezni. Körülbelül 30-40 típust határoztunk meg, de az egyes típusokon belül méretbeli eltérések is voltak. Tulajdonképpen mindegyik ablak egyedi szerkezet” – mutatja be a feladat bonyolultságát Ádovics László. Mint hozzáteszi: „nagy kihívás volt olyan tervet készíteni, ami egyszerûen és érthetõen tartalmaz minden szükséges információt. 322 ablakról beszélünk; ablakonként legalább 4 szárny található alul és 4 szárny felül. Van olyan ablak, ami háromosztatú. Tehát mindez összesen 2500-3000 ablakszárnyat jelentett.” 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen    Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

A projekt kezdetén készült egy mintaablak, amit bemutattak az örökségvédelmi hatóságnak. Az egyeztetések során a részleteket finomították, és ennek alapján gyártották le az épület 322 ablakának minden szárnyát. A tokfelújítás ugyanakkor helyszíni munka volt: mindegyikrõl lecsiszolták a festéket, alapozták, mázolták és fedõlakkozták a felületeket. A hibás elemeket javították, a hiányzókat vagy javíthatatlanokat újragyártották és cserélték. „A tokok mindenhol bent maradtak, ezek kibontása nem tûnt észszerû megoldásnak. Egyrészt a rendelkezésre álló idõ rövidsége miatt, másrészt attól tartottak, hogy ha kiszedik a tokot, akkor nem találnak fölötte áthidalót, vagyis már nem is tudják változatlan kialakítással visszaépíteni. Ezt sem idõben, sem pénzben nem tudta volna fedezni a projekt” – mutat rá Mudri Attila.

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

A tokok felújításával egy idõben készültek az új ablakszárnyak - több asztalosmûhely is dolgozott ezen párhuzamosan. „A külsõ szárnyak hõszigetelõ üveggel, a belsõ szárnyak egyszerû síküveggel készültek. A szárnyakat és a zárszerkezetet sem tartottak meg, ezeket egységesen mindenhol újra cseréltek. Mivel a kilincsekre vonatkozó eredeti elképzelés – a rézkilincsek változatlan formában történõ újraöntése – irreális költségekkel járt volna, az örökségvédelem eltekintett ettõl. Az ablakokra bolti forgalomban is kapható kilincseket választottunk, amik a lehetõ legjobban hasonlítanak az eredetihez” – teszi hozzá Ádovics László. Eredetivel megegyezõ – vagyis az örökségvédelem által eredetinek tekintett – színûre mázolták az ablakokat: fehérre és barnára, helyszíni színminta alapján.

Az ablakszárnyakat elszállítani és ugyanoda visszaépíteni különleges logisztikai feladat volt. Komoly koordinációt igényelt a kivitelezõ részérõl, hogy mindezt az épületben zajló oktatással is összeegyeztesse. „Felállítottuk a prioritási sorrendet: mikor melyik teremben folyhat munka. Mivel az épületben énektanítás is zajlik, vannak termeink, ahol zongora is található. A zongorát pedig nem lehet megmozdítani, mert akkor újra kell hangolni, és nem mindegy a levegõ páratartalma sem, tehát az éppen aktuális idõjárással is számolnunk kellett. Ez azt jelenti, hogy az ablakfelújítás idejére a zongorát meg kellett védeni, le kellett takarni. Ki kellett választanunk a megfelelõ idõpontot; csak akkor szedhettük le az ablakszárnyakat, amikor látszott, hogy két hétig rendben lesz az idõjárás. Mindez két ütemben zajlott: vagy a külsõ, vagy a belsõ szárny mindig a helyén maradt. Nagy rugalmasságot igényelt a folyamat minden résztvevõ féltõl – különösen az oktatók részérõl, akiknek nem volt a legkényelmesebb a tanítási környezet” – mutat rá egy speciális nehézségre Mudri Attila. 

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

Több ezer ablakszárnyat cseréltek a váci mûemlék épületen

 

Már a félig felújított terekben is jelentõs komfortjavulást tapasztalhattak a diákok és tanárok. A felújítás eredménye pedig – a komfortérzeten túl – a fûtési költségekben is megmutatkozik: több, mint 50 százalékos energiamegtakarítást tudott elérni az intézmény. Az iskola költségvetését nézve ez hatalmas összeg. „A fûtés megy, végre kellemes meleg van, lehet az ablak mellé ülni télen is, nem fúj be a szél, nem mozognak a függönyök” – említ egy mindenki által érzékelhetõ eredményt a projektvezetõ.

 

Hajdu Orsolya

 

 

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

épjog