17.000 négyzetméteres ipari csarnok költséghatékonyan
Ha épületgépészetről van szó, akkor a Colt mindig költséghatékony energetikai megoldásokra törekszik. És hogy ne csak általánosságokat soroljunk, nézzük meg egy itthon elkészült ipari csarnok példáját, ahol több, mint 2 MW hőterheléssel kellett számolni.
A projekt kiírása alapján mindezt kizárólag épületgépészeti elemek beépítésével is megoldhattuk volna. Tudjuk, hogy még mindig nincsenek a köztudatban a gravitációs szellőzésben rejlő lehetőségek, és hogy manapság a hűtési rendszerek a legnagyobb áramfogyasztók – különös tekintettel a nyári hőségben dolgozó folyadékhűtőkre –, de pontosan ezért javasoltunk a szokásosnál költséghatékonyabb megoldást.
Ez különösen annak tükrében elgondolkodtató, hogy egy 7.000 négyzetméteres, új építésű csarnokról beszélünk, melyet összenyitottak a meglévő 10.000 négyzetméteres csarnokrésszel, ahol elkerülhetetlen a füstelvezető berendezések alkalmazása. Szinte automatikusan adta magát annak a lehetősége, hogy a füstelvezető rendszer részeit, magukat a füstelvezető berendezéseket, illetve a frisslevegő pótlására szolgáló szerkezeteket elsődleges funkciójuk mellett integráljuk a csarnok légtechnikai rendszerébe. Így a megfelelő szerkezeteket kiválasztva ugyanis 100 százalékig alkalmasak lettek a csarnok hőterhelésének gravitációs csökkentésére.
Általánosságban elmondható, hogy mindaddig, amíg a külső hőmérséklet nem lép 25°C fölé, addig nem is kellene „gépészkednünk”, csak megnyitni a gravitációs légcsere útját. Amíg a szerkezetek nyitva vannak, addig energiafelhasználás nélkül lehet ezen keresztül szellőztetni, és csökkenteni a belső hőterhelést 100 százalékos frisslevegő bepótlással. Természetesen a rendszer csapadékos időben is el tudja látni a feladatát, mert olyan eszközöket helyeztünk el a tetőn, illetve a csarnok oldalfalába, amelyek esőben is beázásbiztosan látják el a feladatukat.
A csarnokba telepített – adiabatikus elven működő – hűtőberendezés, valamint a téli fűtésre melegvizes hőcserélőkkel felszerelt kombiberendezések közös vezérlésen vannak a gravitációs rendszerrel, így mindig az energiahatékonyságot szem előtt tartva szabályozható a rendszer: hol a gravitáció dolgozik, hol pedig – magas vagy túl alacsony külső hőmérséklet esetén – a gépészeti rendszer.
Végül úgy sikerült összerakni ezt a projektet, hogy minden résztvevő nagyon elégedett volt az eredménnyel. Először említsük meg a hatóságot, aki olyan füstelvezető rendszert kapott, amelyben nincsenek aktiválódás után cserélendő alkatrészek. Ezért nem kell felmenni a tetőre bezárni a füstelvezetőket, és annyiszor csinálhatnak működési próbát, ahányszor akarnak – mindezt a hatóság nagyon jó néven vette. A beruházónak alacsonyabb beruházási költségekkel valósítottuk meg a projektet, ami közel 100 millió forint megtakarítást jelentett. Míg a mérleg másik oldalán a fenntartási díjak szerepelnek: a folyadékhűtős rendszer üzemeltetési költségeivel összehasonlítva éves szinten 30-40 ezer EUR közötti összeg takarítható meg az üzemeltetési költségekből.
Összegzésül tehát az a legfontosabb, hogy minden csak szemlélet kérdése: ha az épületgépész és az építésztervező közösen gondolkoznak, akkor születhetnek meg az ilyen, energetikailag jól átgondolt épületek, amelyek már a 2020 utáni előírásoknak is kényelmesen eleget tesznek.
Csordás Zoltán
(x)
