A zöld építés irányait kutatja a Metszet 2020/4. száma

Fából, földből, vályogtéglából, emberi erővel, vagy épp 3D nyomtatással is készülhetnek zöld épületek, energiafelhasználásukat fedezheti napkollektor vagy geotermikus erőmű is – persze az a legjobb, ha eleve alacsony energiafelhasználásúak, amivel már a tömegformák és a szerkezetek tervezésekor számolni kell. Elméleti háttér és megvalósult példák sora egyaránt helyet kapott a Metszet új számában.

Címlapon Bártfai-Szabó Gábor és Orsolya saját háza, amely Budakeszin épült egy nagyon keskeny telken. A hátrányból előnyt kovácsolva készült el a "hosszú ház" kortárs parafrázisa, amely a háromosztatúság és a tornác hagyományát is továbbviszi. Bártfai-Szabó Gábornak egy másik munkájával, egy cseppnyi nyaralóépülettel foglalkozik az a_pro' rovat is – szintén Budakesziről. Mindkét projektet Wesselényi-Garay Andor mutatja be.

A hazai példák között bemutatjuk az őrmezői Budapest ONE irodaház első ütemét (Paulinyi & Partners), a Solar Decathlon versenyre készült Magyar Fészek+ projektet (Kondor Tamás, Juhász Hajnalka), illetve bővebben foglalkozunk a vályogépítéssel, előnyeit és hátrányait is körüljárva (Bihari Ádám és Medgyasszay Péter cikke).  A Remourban projekt a zöld építést városi és közösségi szintre emeli. Matolcsy Károly, Terjék Anita és Zajáros Anett cikke különböző európai mintaprojekteket ismertetnek, köztük egy magyarországi, miskolci példát is. 

A külföldi példák között Worms katedrálisának új oltára a földépítés, Kengo Kuma törökországi könyvtára a faépítés hagyományát értelmezi újra, Renzo Piano lisszaboni lakóprojektje pedig egy rozsdaövezeti terület revitalizációjára ad remek példát.

A Zöld Oldalak ezúttal a reziliens épületek tervezéséről szól, a Mai szemmel pedig Dul Dezső zuglói nyolc tantermes általános iskolájának egykori és mai megítélését veti össze.

A Metszet itt előfizethető.