Mi befolyásolja beltéren az ember közérzetét és hogyan javítható?

A kényelmet többek között az alábbiak befolyásolják: hőmérsékleti viszonyok, fényviszonyok, helyiség mérete, geometriája, bútorok mennyisége, stílusa, elrendezése, levegő minősége, színek, formák hatása, hanghatások stb. Most a hőmérsékleti szempontot járjuk körül, vagyis a termikus kényelmet. Ez objektív és szubjektív tényezőkre bontható

Objektív tényezők, melyek a komfortérzetet befolyásolják:

• a helyiség levegőjének hőmérséklete és ennek eloszlása, egyenletessége;
• a beltéri levegő levegő hőmérsékletének és a határoló felületek hőmérsékletének viszonya;
• a helyiség levegőjének páratartalma;
• a légmozgás a helyiségben;
• a hősugárzás típusa, forrása, mértéke.

Ezek az objektív faktorok, tehát mérhető tényezők, ezek mellett szerepet játszanak még a szubjektív tényezők is.

Közérzet befolyásoló szubjektív tényezők

Az ember bőrfelszínét receptorok milliói borítják, melyek érzékelik az embert érő különböző hatásokat, köztük a hőhatásokat. A hőmérsékletet tudjuk mérni, ám az ember hőérzete, hőtűrése inkább szubjektív, mint objektív érték, amely az érzékelő képesség függvényében változik. Van aki a hűvösebb hőmérsékletet kedveli, van aki a melegebbet. Ez nemcsak az éghajlati övtől függően változik, hanem azon belül egyénenként is eltér. Az ember egészségi állapota is befolyásolja ezt, például egy betegség több fokkal módosíthatja az ember hőérzékelő képességét. A hősugárzás forrása is módosítja a hőérzékelést, nem mindegy például, hogy napsugárzásból érkező hőt érzékel bőrünk, vagy mesterséges fűtőtestből érkezőt, illetve azon belül is milyen típusú fűtőtest bocsátja ki a meleget.

A hőérzékeléssel kapcsolatos objektív tényezőket a norma határozza meg, melynek kapcsán a DIN EN ISO 7730 alapján végeztek el teszteket. Ez magában foglalja, hogy ha a viszonyok több mint 90 %-át elfogadjuk, akkor beszélhetünk kényelemről, tehát ebben az esetben nagyon jók a hőviszonyok. Közepes térklíma értékeléssel (PMV = predicted mean vote) megállapították, hogy a norma szerint a 22 °C tekinthető optimálisnak. 

 

Befolyásoló további tényezők:

• a geometria és a helyiségek szerkezete;
• a fűtésrendszer;
• a szellőztetési rendszer és a szellőztetési magatartás;
• a felhasználó életvitele (fűtési szokások, párakibocsátással járó tevékenységek stb.).

A hatásmódokat és az összefüggéseket összetett megfigyelés keretében kell vizsgálni, így kaphatunk helyes végeredményt. Ebből számítható ki az összegzett kényelem, mint az összes értékek összege.

 

A beltéri levegő hőmérséklete

Az előbbi tényezők figyelembevételével kiszámítható, hogy egy helyiségben a norma alapján milyen hőmérséklet a legmegfelelőbb az embereknek. Általánosan a következő ajánlott hőmérsékletek érvényesek, láthatóak a normázott belső hőmérsékletek a DIN 4701-2-es táblázata alapján:

A jóleső hőmérsékletet mindenkinek magának kell megállapítania, erre nincs sem kialakított norma, sem ajánlás.

A komfortérzet károsodása nélkül a belső hőmérséklet sugárzási meleggel csökkenthető. Ilyen esetben nem egy minimum hőmérséklet elérése a cél, hanem a kényelmi állapot megteremtése.

 

Határoló felületek hőmérséklete

Határoló felületek alatt értjük a padlókat, a mennyezetet és a falakat (belső és külső falak). A hőszigetelésnél megengedett felületi hőmérsékletekről beszélünk. A túlzott lehűlés (például külső fal), illetve a nem elegendő felmelegedés (például padlófűtés) sem megfelelő. A legismertebb érték a kényelem megítélésére az érzékelési hőmérséklet, ami megközelítőleg a levegő hőmérsékletének és a helyiség közepes felületi hőmérsékletének a középértéke. Ez az úgynevezett operatív hőmérséklet. Minél kisebb mértékben tér el a levegő és a felületi hőmérséklet az operatív hőmérséklettől, annál kényelmesebben érezzük magunkat a helyiségben, és – ami szintén nem elhanyagolható – annál nagyobb energiamegtakarítás érhető el. Az energiamegtakarításról: vegyük alapul, hogy 22 °C-ban érezzük jól magunkat, és tegyük fel, hogy a közepes felületi hőmérséklet 17 °C. Ebben az esetben a levegőt 27 °C-osra kell felfűteni ahhoz, hogy 22 °C-os operatív hőmérsékletet érjünk el, ami nekünk a kellemes. De ha van olyan megoldás, amivel a közepes felületi hőmérséklet 20 °C-osra emelhető, akkor elegendő már csak 24 °C-osra fűteni a levegőt, ami kevesebb energiafelhasználást kíván, ezáltal pénzmegtakarítást eredményez. Az adatok forrása egy egyedi esettanulmány, nem alkalmazható minden esetre, minden személy hőérzetére! 

A Protektor hőszigetelő**  és penészmentesítő*  festékbevonat apró (nanotechnológiás), belül üreges, vákuumizált üvegkerámia gömböcskéket tartalmaz, ami hővisszaverő hatást kölcsönös az anyagnak, ezáltal javíthatja a falfelületek hőtechnikai paramétereit.

A kép illusztráció, egyedi esetet szemléltet, nem szabad általános érvényűnek venni! 

A falak nedvességtartalma jelentősen befolyásolhatja a hőszigetelés hatásfokát. A falak nedvességtartalmának csökkentésével javítható azok hőszigetelő képessége.

A Protektor festék hőkamerás mérések alapján megemeli a kezelt térfelület felületi hőmérsékletét és így csökkenti a levegő hőmérsékletéhez képesti különbséget.

A Protektor hőszigetelő festék használatával a falak visszaverik a hőt, így a helyiségben a pontszerű fűtés helyett sugárzó hő érkezik a Protektorral lefestett falakról. Ezen kívül a Protektor hőszigetelő festék hőkamerás mérések alapján megemeli a kezelt falfelület felületi hőmérsékletét és így csökkenti a különbséget a határoló felület hőmérséklete és a levegő hőmérséklete közti különbséget.

 

Pontosabb kalkulációra kíváncsi? Mi kiszámoljuk Önnek!

Előnyök, amit nyerhet: akár jelentős energiamegtakarítás, tartósan penészmentes felületek (bizonyos körülmények között), 10 év funkciógarancia. A Protektor festék négyzetmétere bruttó 1200-1300 Ft. Pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül az Ön lakásához, szobájához a Protektor kerámiatartalmú festék? Töltse ki az alábbi árajánlatkérő űrlapot és pár percen belül pontos árajánlatot küldünk Önnek:

A beltéri levegő pára-/nedvességtartalma

Ez az adat százalékos formában kerül meghatározásra és jelzi azt az értéket, hogy milyen mértékben telített a helyiség levegője vízgőzzel. A meleg levegő több nedvességet vesz fel, mint a hideg. Az ideális releváns levegőnedvesség egy helyiségben 45-55 % között van. A túl száraz levegő éppoly káros tud lenni, mint a túl párás, az ember bőre, illetve légzőrendszere látja elsődlegesen ennek kárát. A levegő nedvességtartalma befolyásolja a hőérzetet.

A megemelkedett páratartalom a fűtési költségek növekedését vonhatja maga után, ugyanis a párásabb levegő több hőt vesz fel adott hőmérséklet elérése, illetve tartása céljából. Ezen kívül a túl párás levegő kellemetlen érzetet teremthet, mert a trópusi klíma nem egyezik meg az itteni természetes életkörülményekkel: diszkomfortérzetünk lesz és nehezen lélegzünk. Ezek a jelenségek ismerősek lehetnek a szaunázásból. Tartós 70 %-os páratartalom esetén a penészgombák számára kedvező körülmények állnak fenn, ezért nagy valószínűséggel megjelenik a falakon a nemkívánatos penészesedés.

 

Levegőmozgás

A huzatot kellemetlennek érezzük – akkor is fázhatunk, ha nincs is igazán hideg. Az ember a tarkóján és az alsó végtagjain a legérzékenyebb. Egy teremben, ahol emberek tartózkodnak, 22 °C-os hőmérséklet mellett a levegőmozgás sebessége nem haladhatja meg a 0,2 m/s-ot. Ez a csendes jelzőnek felel meg, a Beaufort-skálán 0 jelölést kap. A szélsebesség 10 m magasan a talaj fölött általában 0-0,2 m/s.

Illusztráció, tájékoztató ábra

 

A sugárzás

A hősugárzás nem médiumfüggő, ezért légmentes térben bármilyen tárgy felmelegíthető. Minden tárgy egyformán sugározható és melegíthető. A hősugárzás elektromágneses sugárzás az 1 cm–1 nm, illetve az infravörös sugárzás (IR) 1 mm–750 nm közötti hullámhosszok területén. Az ember átlagosan 80 W-ot sugároz.

A Protektor beltéri festékkel kifestett szobában egyenletesebb hőeloszlás alakul ki, amely hozzájárulhat egy kellemesebb hőérzet kialakulásához illetve akár a fűtési költségek csökkenésében is érezhető lehet. 

 

Geometria és szerkezet

Ide tartoznak a helyiség mért adatai (magasság, hosszúság, mélység), a padlók, mennyezetek, falak és ablakok mérete és elhelyezkedése. Az építési mód – a masszív építkezést a könnyűszerkezetes építéssel előnyben kell részesíteni – befolyásolja a felületi hőmérsékleteket, a nyári hőszigetelést, a raktározási képességet, a szorpciós magatartást és más releváns ismertetőjegyeket is. A szoláris hozamok szerepet játszanak a külső falaknál, az emelettakarásnál (például nem alápincézett épületek oszlopai) megfelelő és elegendő hőszigetelést kell alkalmazni. A falfelületek kialakítása szerepet játszik a nedvességcsúcsok ütésében (abszorpció) úgy, mint a hőátmenet és az emisszió tekintetében. Az ablakok szempontjából érdekesek a felületrészek úgy, mint a tömítési ellenállási értékek.

A Protektor festék számos hétköznapi felület kezelésére alkalmas, még az ablakok (fakeretek, párkányok stb.) festésére is.

 

A fűtőrendszer

Alapvetően kétféle rendszert különböztetünk meg: a konvektoros (pontszerű) és a sugárzó fűtést. A leginkább elterjedt forma a konvektoros fűtés, mindenki ismeri a radiátorokat és a lapos fűtőtesteket. A konvektor a hővezetés egyik formája, mely levegőhöz kötött és hőleadással, valamint anyagi vegyüléssel működik. Az elv nagyon egyszerű: a helyiség levegője megmelegszik a radiátoron, felszáll a mennyezet irányába, fent mozog a mennyezet vonalában, összekeveredik a még hideg levegővel, eközben lehűl, ismét leereszkedik, s mozog a radiátor irányába. Ebből következik: egyenetlen hőmérséklet-eloszlás, légmozgás, porszállás. A konvektoros radiátorokra alapvetően érvényes, hogy külső falra, ablak alá szerelendők. Ezzel kellene a sugárzási aszimmetriákat és a lejtőáramlást megakadályozni.

Miután a normázás a legkisebb méretű fűtőtesthez vezetett, észrevették, hogy a kényelmet a fűtési hő szükségletei mellett nem szabad elhanyagolni. A VDI 6030 jelölésű irányvonal – szabad fűtőfelületek kialakítása „foglalkozik a szabad fűtési felületek kialakításával melegvizes fűtések részére a lakó- és irodaházakban és minden olyan épületben, amelyet hasonló módon használnak. Ez megfogalmazza a kényelem és takarékos energiafelhasználási feltétel profilt és messze továbblép az alapszükségleteken, csak azért, hogy a normában megadott terhelést teljesíteni tudja.” Más szavakkal: a fűtőtestet ne a minimális méretben, hanem legalább olyan szélesen alkalmazzuk, mint az ablak.

A sugárzásos fűtés hősugarakat és infravörös sugarakat bocsát ki. Mivel a hősugárzás semmilyen médiumhoz nincs kötve, és mert magas egyenletességet lehet vele elérni, elegendő – a konvektoros fűtéssel szemben – az alacsonyabb levegőhőmérséklet a kényelem biztosítása szempontjából. 1 °C-os csökkentéssel 6 %-os energiamegtakarítás is elérhető. A helyiség felületeire érkező sugárzás elnyelődik ugyan, de vissza is kerül. A sugárzó felületek elhelyezésénél a kialakítási igényeket is figyelembe lehet venni. Sugárzós fűtések: felületfűtések (például padlófűtés), fűtőszálas fűtések, mámorfűtések, hőfokszabályozós fűtések.

A Protektor festék alkalmazása nem képes teljes mértékben kiváltani a sugárzásos fűtési rendszer hatásosságát, de a konvektoros fűtési rendszer mellett vásárlói visszajelzések és mérési eredmények alapján akár érezhető kompenzáció érhető el a segítségével. Mérvadó itt a Protektor hővisszaverő képessége és emissziós tulajdonsága, miáltal a sugárzási részek növelését lehet elérni egyszerűen: festéssel. A Protektor hatásos kiegészítője lehet a sugárzásos fűtési rendszereknek.

 

A szellőztetési rendszer

A már csak higiéniai okokból szükséges minimális szellőztetést a térhatás 0,5-szörösével határozzák meg óráként. Ez azt jelenti, hogy 2 óra alatt a teljes szobalevegő egyszer kicserélődik. Voltak idők, amikor a DIN 18055 alapján az ablak fugázásánál kialakítottak permanens szellőzést is, valamint manapság már több helyen kötelezővé tették az ablakba épített szellőzők használatát.

A legegyszerűbb szellőztetés a természetes úton történő szellőztetés, amikor is az ember azzal, hogy kinyitja az ablakot, levegőkicserélődést ér el. Így szabályozható a beltéri levegő nedvességtartalma s friss, oxigéndús levegőt engedünk be. Az ez idő alatt kiengedett meleg nagyon csekély mértékű, a gyakori rövid szellőztetés miatt nem hűlnek ki a helyiségek. Az ilyen formájú szellőztetés mellett nagyon fontos, hogy a falszerkezet természetes szellőzése is megmaradjon. Ez nem jelenti a hőszigetelés hiányát, vannak már olyan korszerű anyagok, melyek biztosíthatnak hőszigetelő hatást, ugyanakkor nem csomagolják be a ház falait.

Kiemelten fontos, hogy beltéren soha ne alkalmazzunk párazáró szigetelést vagy festéket, mert akkor szinte biztosra vehető a penész rövid időn belüli megjelenése. Emellett, ha külső-belső kombinált szigetelést szeretnénk, szintén kerüljük a párazáró anyagokat.

 

Felhasználói magatartás

A házak, lakások lakóinak nincs előírva, hogyan lakjaknak, éljenek. Az épületet kell a lakókhoz igazítani, s nem fordítva – nem az emberek alkalmazkodnak a modern épületekhez. A túlzott takarékosság is éppen olyan helytelen, mint az a felelőtlen magatartás, amelyekhez a következők tartoznak: buktatott állásban állandó szellőztetés, időszakos fűtés, rövid öltözetben a túlfűtött lakásban tartózkodni.

Azonban néha olyan körülmények is fennállnak, melyek nem igazodnak az objektív elméleti sémához. Például nem megoldható a rendszeres lökéses szellőztetés, ha a lakók 10 órán keresztül nincsenek otthon. Ezt a lehetőséget minden koncepciónál figyelembe kell vennie a tulajdonosnak, bérlőnek vagy tervezőnek is.

A Protektor festék alkalmazásával nem helyettesíthető a felelősségtudatos felhasználói magatartás, de hosszútávon akár képes lehet csökkenteni a helytelen magatartásból fakadó problémák negatív hatásait.

 

Hogyan juthat hozzá a fenti előnyökhöz?

A Protektor beltéri festék költsége mindössze 1200-1300 Ft/m² (Protektor beltéri hőszigetelő és penészmentesítő festék bruttó anyagára 2 réteg festés esetén a 12,5L-es kiszerelés maximális kihasználtsága mellett). (A Protektor beltéri falfesték 5 és 12,5 literes kiszerelésben kapható, sima felület esetén a kiadóssága maximum 16 m² (5 l) és 40 m² (12,5 l).)

 

Pontosabb kalkulációra kíváncsi? Mi kiszámoljuk Önnek!

Pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül az Ön lakásához, szobájához a Protektor kerámiatartalmú festék? Töltse ki az alábbi árajánlatkérő űrlapot és pár percen belül pontos árajánlatot küldünk Önnek:

 

Hővisszaverő festék kültérre

Ismerje meg a kültéri változatát is a Protektor festéknek. Fedezze fel, milyen bevált és széles körben igazolt előnyökhöz tud Ön is hozzájutni!

• Egészségbarát (kiemelkedően környezetbarát), 0 % VOC – illékony káros anyag tartalmú
• Évtizedes védelem.
• Nem zárja le a falak természetes szellőzését
• 10 év gyártói funkciógarancia (megfelelő felületelőkészítés, szakszerű felhordás esetén)
• Fára, fémre, tetőfelületre is felhordható
• Nem képez jelentős vastagságot, így olyan helyeken is alkalmazható, ahol a hagyományos hőszigetelés nem (például műemlékvédelem alatt álló, díszes vagy erősen tagolt homlokzatoknál)
• Eredeti gyártmányú, eredeti receptúra alapján készített termék, minősítő intézetek által bevizsgált hiteles adatokkal (a német gyár 1989 óta bevonatokra specializálódott)

Protektor kültéri hőszigetelő festék (12,5 l) vödör hozzávetőleges kiadóssága és m² ára (bruttó alapár, fehér színre, 2 réteg festésre összesen) különböző felületeken:

• sima (glettelt) felületre 1400-1500 Ft/m²,
• enyhén érdes felületre 1600-1900 Ft/m²,
• jóval érdesebb felületre (pl. kőpor) 2000-2100 Ft/m².

(Az árak tájékoztató jellegűek, nem tekinthetők konkrét árajánlatnak.)

Pontosan szeretné tudni, mennyibe kerül az Ön házára a hőszigetelő bevonat? Töltse ki az alábbi árajánlatkérő űrlapot és pár percen belül egy pontos árajánlatot küldünk Önnek:

További információ a Protektor kerámiatartalmú festékrendszerről itt >>

Email: info@protektorfestek.hu

Mobil: +36-70-772-0794 (hétfőtől vasárnapig 8-tól 20 óráig hívható)

Telefon: +36-1-308-7684

Személyes ügyfélszolgálat és bemutatóterem: 1158 Budapest (Újpalota), Késmárk utca 7/b.

Nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 9.15-17.00

 

* FONTOS TUDNI a Protektor festék penészképződés-gátlásáról: A   Protektor falfesték beltérben csökkentheti a penészesedés  újbóli előfordulásának kockázatát, csak tökéletesen penészmentesített felületre szabad felvinni. Nagy páraterhelésnek kitett helyiségek, szerkezeti és kivitelezési hiányosságok esetében a penészesedés újból előfordulhat. Emellett megállapítható,  hogy az esetek nagy részében sikeresen tudja a penészesedés kialakulását gátolni, amit a mikrobiológiai vizsgálatok és a vevői visszajelzések is alátámasztanak.

**FONTOS TUDNI a Protektor festék energiamegtakarító képességeiről: A Protektor falfesték hővisszaverő képességén keresztül javíthatja az lefestett épület energetikai tulajdonságát, optimalizálhatja a meglévő falszerkezet hőszigetelő képességét. Referenciamérések észrevehető energiamegtakarításról számoltak be, ugyanakkor e helyen hangsúlyozni kell, szerkezeti és kivitelezési hiányosságok jelentősen ronthatják a kedvező energetikai tulajdonságokat, akár teljes mértékben is kiolthatják azt. 

(X)