Építésügyi változások: konkrét szakértői javaslatok születtek a kormányzati szándékokhoz

A 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az Építésijog.hu portál szerzői konkrét javaslatokat is megfogalmaztak az egyes pontokhoz.

Az utóbbi években, évtizedekben szinte nem telt el úgy egy hónap, hogy az építésügyi jogszabályok ne változtak volna. A szakma hosszú ideje igényli, hogy egységes, ellentmondásmentes és – ami talán a legfontosabb – állandó szabályrendszer alapján történjen az építkezések engedélyezése, kivitelezése. Az építésüggyel kapcsolatos társadalompolitikai elképzelések megvalósítását célzó intézkedésekről szóló 1032/2015. (I. 30.) Korm. határozat 17 pontban határozza meg, hogy melyek azok a kiemelt kérdéskörök, amelyekkel az új építésügyi jogszabályrendszerben változásokra lehet számítani. Az egyes pontok kapcsán az Építésijog.hu portál szerzői konkrét változásokat, intézkedéseket javasolnak.

Az Építésijog.hu szerzői egységesek abban, hogy az építésügyi jogszabályrendszer átfogó és teljeskörű módosítására van szükség, mivel a jelenlegi szabályozást a beruházási igények már meghaladták, és a túlzott adminisztráció jelentős akadályát képezi mind a lakossági, mind az állami építkezések megvalósítása előtt. Az engedélyezés ahhoz képest túlzott költséggel jár, hogy érdemi segítséget nem jelent az épületek minőségének javításában.

Kiemelten fontos, hogy egyrészt az új szabályrendszer elsajátítására megfelelő idő – legalább 6 hónap – álljon rendelkezésre, másrészt a jogalkotás előkészítési folyamatában érdemben is vegyenek részt maguk a jogalkalmazók: beruházók, tervezők, kivitelezők és az építésügy egyéb szereplői, valamint a hatósági ügyintézők - írja az Építésijog.hu cikke.

Néhány ilyen javaslat például:

A hatályos jogszabállyal ellentétben azt kell kormányrendeletben meghatározni, hogy mely építményekre kell építési engedélyt vagy bejelentést (tudomásulvételt) kérni. A jelenlegi, az építési engedélyhez nem kötött tevékenységek listája – a technológiai változások és az eltérően alkalmazható fogalmak, építmény elnevezések miatt – soha nem lehet teljes körű, vagy ellentmondástól mentes.
Az építkezés időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni a lehetséges jogkövetkezményeket. A jelenlegi, az eljárás időpontjához kötött szankciók kiszámíthatatlanok és Alaptörvénybe ütközők is lehetnek. Az építtetők számára kiszámíthatatlanná teszi a jogalkalmazást – a más jogterülettől és az alapvető jogalkalmazási alapelvektől is eltérő – ez a hatálybaléptetési gyakorlat.
A fennálló épület bontásával ne veszítse el az építtető a visszaépítés jogát, ha a bontással egyidejűleg (egy vagy két éven belül) fel is építi a tervezett építményt. Hosszú évtizedek óta fennálló épület hatékony felújítását, és ezzel a rendeltetésszerű használatot indokolatlanul akadályozza ez a szabály.
A sajátos építményekre legyen a sajátos építményfajta szerinti hatóságnál építési engedélyezési eljárás. Nem várható el az általános építésügyi hatóságtól a polihisztorság. Ha a különböző szakági hatóságok beterelődnek a kormányhivatalok körébe, legyen építési engedélyezési hatáskörük a saját szakterületükhöz tartozó építmények terén. Ezzel hozzáértő szakmai engedélyező hatóságot kapunk, elérhetően a kormányhivatali szervezetekben, és csökkenthető a szakhatósági kusza eljárások száma is. Ha a sajátos építmény engedélyezése a szakmában marad, a jogi szabályozását és az építés feltételei is - logikusan - könnyebben megtalálja az érdeklődő a szakterület jogszabályi előírásai között, nem kell végignézni minden jogszabályt, van-e valahol valamilyen szabályozás, vagy nincs, mert akkor az általános építésügyi hatóság engedélyez mindent - amihez nem ért, azt is. Az fontos, hogy csak a ténylegesen indokolt esetben különálló hatósága a sajátos építményfajtáknak, ahol lehetséges, az általános építésügyi hatóság járjon el.
Kötelező tervezői felelősségbiztosítás bevezetése.
Az eljárásokban olyan szakkérdésekről van szó, melyet az egyszeri építtető nem érthet meg, így a tervező szerepe kiemelkedő. Az ügyfél "egyablakos felülete" a tervezője kell legyen, aki az építtető nevében eljár. Azaz az ügyfélnek legyen elég a tervezővel egyeztetni, a hatósági teendőket alapesetben bízzuk az ügyfél választott szakemberére!

További részletek az Építésijog.hu cikkében:
https://epitesijog.hu/fooldal/1716-az-epitesgy-terletere-vonatkozo-kormanyzati-szandekok-es-az-epitesijoghu-javaslatai