Érdemes rá figyelni: sokat változtak a jótállásra és szavatosságra vonatkozó szabályok!

A köztudatban a lakásépítések 3 éves jótállása, illetve az egyes építési termékekre vonatkozó 5 és 10 éves szavatosság él. A 2014. március 15. és a 2014. április 9. után kötött szerződések esetében már egyik határidő sem alkalmazandó, illetve nem a korábbi szabályoknak megfelelően.

A 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításának és a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM rendelet hatályon kívül helyezésének a következményeit az Építésijog.hu portál szerzője foglalja össze.

Az építőiparban kötelező jótállást az alábbi jogszabályok írnak elő:
- a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet,
- az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet

Mindkét jótállási jogszabályt módosította a 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet.

Szavatosságra vonatkozó előírásokat az alábbi jogszabályok tartalmaznak:
- a Ptk. (2013. évi V. törvény - 2014.03.15. napjától kötött szerződések esetében)
- a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény - 2014.03.14. napjáig kötött szerződések esetében)
- egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendelet (2014.04.08. napjáig kötött szerződéseknél)
- az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről szóló 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet
- a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet (2014. június 12. napja után létrejött szerződések esetében)

A 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendeletet. A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet változatlanul hatályban van,de valószínűleg már csak rövid ideig mert a Ptk. által bevezetett szavatossági rendszerben a kötelező alkalmassági idő jelentősége megszűnt.

A szavatosság és a jótállás jogszabályi előírásaira itt találhatunk közérthető és naprakész összefoglaló magyarázatokat:

- Hibás teljesítés. A kellékszavatosság >>

- Hibás teljesítés. A jótállás >>

- Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között? >>

- Mi a hasonlóság a jótállás és a szavatosság között? >>

A 2014. április 9. napját követően aláírt kivitelezési szerződések esetében – az újonnan épített lakások és lakóépületek mellett – már a közhasználatú építmények tekintetében is kötelező jótállás terheli a vállalkozót. A jogszabályi fogalom pontos meghatározása az Építésijog.hu oldalon itt található meg: Közhasználatú építmény >>

A 97/2014. (III. 25.) Korm. rendelet alapján a közhasználatú építményeknek a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. és 4. mellékletben meghatározott épületszerkezeteire és az azok létrehozásánál felhasznált egyes termékeire és anyagaira terjed ki a jótállási kötelezettség. A 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. és 4. melléklet szinte szó szerint megegyezik a 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MÉM–BkM rendeletben található táblázatokkal, ahol az egyes épületszerkezetekre 5 és 10 év kötelező alkalmassági időt írtak elő [181/2003. (XI. 5.) Korm. rend. 3. és 4. melléklet].

A régi és az új táblázatok között érdemi különbség, hogy az azbeszt tartalmú termékekre vonatkozó kötelező alkalmassági idő helyett jótállási időt nem állapítottak meg. Ennek az az oka, hogy a kékazbesztet (krokidolit) az 1990-es évek elején tiltották be, az azbeszt rostot tartalmazó termékeket 2001. január 1. napjáig, az azbesztcement sík- és hullámpala termékeket 2003. július 1-jéig, míg a fehér azbesztet (krizotil) 2005. január 1-ig lehetett használni (lásd: 41/2000 (XII. 20) EüM-KöM közös rendelet 4. § (1)-(2) bekezdése).

További jelentős változás, hogy a jótállási idő – a korábbi 3 év mellett már – 5, illetve 10 év; továbbá pontosították a lakóépület fogalmát: így a korábbinál kevesebb épületre vonatkozik a jótállás. Mindezekről itt találhatnak további részletes információt az Építésijog.hu előfizetői >>