Erkélyszigetelések hőtechnikai összevetése

Sokat olvashattunk már a hőhidakról, a miattuk kialakuló káros hatásokról, a hőhidak elleni védekezés lehetőségéről és fontosságáról. Az ilyen elemzések nagy hátránya, hogy óhatatlanul általános megállapításokat tartalmaznak, amelyek – bár a szakemberek számára könnyen beláthatók, mégis – sokszor kevés méréssel, számadattal alátámasztottak.

Ez azért is van, mert az erkélylemezeknél kialakuló hőhíd egyszerű hőtechnikai számítással nem számolható. Sok szakember szeretne pontos értékeket kapni (például vonalmenti hőátbocsátási tényezőt), ezeket viszont éppen az egzakt számítás nehézsége miatt ritkán találni (pontos számítás háromdimenziós végeselemes hőtechnikai vizsgálattal végezhető).

E probléma megoldására a Schöck cég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértő tanárával számításokat készített. A tanulmány néhány szerkezeti csomópont – hőmérsékleti viszonyok és transzmissziós energetikai viszonyok figyelembevételével történő – összehasonlítását tartalmazza.

Az összehasonlíthatóság érdekében az erkélycsatlakozás különbözőségén kívül minden egyéb feltétel (falvastagság, födémvastagság, belső rétegrend) azonos geometriájú és anyagú. A vizsgálat eredménye, hogy a belső felületre vonatkoztatott Ψ_i hőátbocsátási tényező nagy különbséget mutat a Schöck Isokorb elemmel elválasztott, illetve a körbeszigetelt erkély között.

Vonalmenti hőátbocsátási tényezők (Ψ_i) összehasonlítása Schöck Isokorb elemmel elválasztott, illetve körbeszigetelt erkélynél

A különbség több hatás együttes eredménye, amelyekből kettő döntő fontosságú:
1. Körbeszigetelt erkély esetén a hőszigetelést kivisszük a külső térbe, így hűtőborda alakul ki, óriási lehűlő felülettel. Hogy ez mennyire intenzív hűtőhatás, jól érzékelteti, hogy a belső égésű motorblokk hűtőbordái ezen az elven hűtik a motort.
2. Az alkalmazott nagy hővezetésű anyagok mennyisége és anyaga. A körbeszigetelt erkélylemez vasalását alul és felül átmenő normál betonacélok alkotják, ezek λ értéke 50–58 W/mK.

A Schöck Isokorb elem esetén a konzolvasalás csak a felső övben van, és az itt alkalmazott speciális rozsdamentes vasalás hővezetési tényezője sokkal kisebb, közel negyede (λ=15 W/mK) a normál betonacélénak. Az alsó övben nincs vasalás, csak a nyomóerő felvételére szolgáló hőszigetelésbe rejtett nyomólapok vannak. Ez a hagyományos bekötéshez képest drasztikus hővezetés-csökkenést eredményez.

Olyan bekötőelemre is készültek számítások, melyek nem rozsdamentes speciális vasalást, hanem normál betonacélt tartalmaznak. A Ψ_i érték ebben az esetben hasonló értéket mutat, mint körbeszigetelés esetén.

Ez mutatja, hogy korunk hőszigetelési igényeinek megfelelő erkélybekötés normál betonacél alkalmazásával nem készíthető.

Csanaki András okl. építőmérnök