Homlokzati hő- és füstelvezető rendszer létesítése
Mire figyeljünk oda beruházóként és kivitelezőként? Mit érdemes tudni a szabályozásról? Mi a különbség meglévő rendszerek átalakítása és új rendszer telepítése között? Ez csak néhány olyan kérdés, amire sok szakmabeli ember sem tud határozottan válaszolni.
Az alábbiakban a jellemzően függőlegesen beépített, füstelvezetésre is használt nyílászárókkal foglalkozunk. Ehhez először nézzük meg a szabályozás hátterét, illetve a lehetséges megoldásokat. Amikor a fenti kérdésekre keressük a választ, kezünkbe kell vennünk két dolgot: az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot (OTSZ), valamint a Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket (TvMI).
Mire figyeljünk új építés esetén?
A korábbi gyakorlatban előfordult, hogy kihasználták az épület adottságait, így például a homlokzatban lévő nyílászárókat alakították át hő- és füstelvezetésre.
Ez azonban 2015. március 5-től – a belügyminiszter 54/2014. (XII. 5.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alapján – már nem megengedhető. A rendelet 51. bekezdésének 90.§-a rendelkezik arról, hogy szellőztető berendezés csak abban az esetben használható füstelvezetésre, ha teljesíti a hő- és füstelvezetésre előírt követelményeket. Tehát ugyanolyan szigorú bevizsgálás alá kell vetni, mint egy életvédelmi berendezést. Egyetlen könnyítést tartalmaz a rendelet: ha számítással igazolható, hogy 50 °C-nál nem melegszik fel jobban a térhőmérséklet tűz esetén (ami azonban nem igazán életszerű), akkor a hőállóságra vonatkozó előírást nem kell teljesíteni, a többi feltételt viszont igen.
Fontos még megemlíteni, hogy az átfolyási tényezőt is vizsgálattal kell megállapítani. A TvMI pedig pontosan rendelkezik arról, hogy csak EN 12101 követelménynek megfelelő szerkezetet lehet füstelvezetésre használni. De talán az egyik legfontosabb kitétel, hogy csak teljes szerkezetként bevizsgált füstelvezetést vesz figyelembe a hatóság.
Mi következik ebből?
2015. március 5-től új építésű létesítménynél, legyen ez ipari vagy közösségi épület, már csak teljes szerkezetében hő- és füstelvezetőnek bevizsgált berendezés építhető be. Tehát egy hagyományos ablak nyílószárny felszerelése bevizsgált nyitómotorral már nem felel meg a követelményeknek. (Frisslevegő bepótlásra természetesen továbbra is használhatók a megfelelő helyeken.)
Hogyan tudunk megfelelni a követelményeknek?
Ipari környezetben könnyebb dolgunk van, hiszen az esztétika nem a legfontosabb szempont, illetve hőtechnikailag is alacsonyabbak az elvárások. Közösségi épületeknél viszont már nagyon sok szempontot figyelembe kell venni: esztétikailag illeszkedjen az épület homlokzatához, jó legyen a hőszigetelése és akár szellőztetési funkciót is el tudjon látni. Ezek a leggyakoribb kívánalmak, amit egy ilyen berendezésnek tudnia kell új építésű komforttérnél.
Vannak olyan berendezések, amelyek tervezésénél már fő szempont volt, hogy komforttérbe kerülve közösségi épületekben is megállják a helyüket. A szigorodó szabályozásnak megfelelően ezeket már komplett egységként vizsgálták be hő- és füstelvezetésre, így megfelelnek a szigorú hőállósági, nyitási ciklus és egyéb vonatkozó előírásoknak is.
Jó példa a ColtLite üveglamellás homlokzati szellőztető és füstelvezető berendezés, amit már EN 12101 és EN 14351 szabványoknak megfelelően gyártanak. Az építészek számára is lehetőséget ad, hogy kompromisszumok nélkül tervezzenek be füstelvezető berendezést. Mivel ennek a terméknek az átfolyási tényezője is bevizsgált, így pontosan tervezhető a szükséges méret, illetve darabszám.
Azon túl, hogy egy termék hatóságilag megfelelő, nagyon jól integrálhatónak kell lennit egy energetikailag átgondolt épületüzemeltetési rendszerbe. A gravitációs elven működő rendszerek nagy előnye, hogy nem fogyasztanak működésük során energiát, és kifejezetten jól alkalmazhatók éjszakai átszellőztetésre. Egy jól megtervezett szellőztetési rendszer milliókat tud évente az üzemeltetési költségekből megtakarítani.
