Mennyire lehet sötét színű a vakolat? – mindent a HBW-értékről
A HBW a német szakirodalomban használt Hellbezugswert rövidítése, aminek magyar megfelelője a „világossági érték”, ismertebb nevén a „HBW-érték”. Ez az elméletileg 0-tól 100-ig terjedő szám egy felületről – például egy homlokzatról – a színkép látható tartományában visszavert fény százalékos arányát jelzi. Ebből következően minél kisebb, annál több fényt nyel el a kérdéses szín, azaz annál sötétebbnek látjuk a felületet – és minél nagyobb a szám, annál világosabbnak. Elméletileg a HBW=0% a teljesen sötét, minden látható fényt elnyelő felület, míg a HBW=100% – ugyancsak elméletileg – minden látható fényt visszaver.
A HBW-értéket alapvetően nem a homlokzat világosságának mérésére alkották meg – a fény elnyelése vagy visszaverése közvetlenül befolyásolja a felület hőelnyelését. A vissza nem vert sugárzás elnyelődik a felületben, azaz a sötét homlokzat napsugárzás hatására jobban felmelegszik.
A HBW-érték csak a látható fény visszaverését méri. Használatos még a TSR-érték, azaz a Total Solar Reflectance, amely a látható fényen kívül eső sugarak visszaverődését is méri, azonban a gyakorlatban a HBW-, illetve a TSR-értékek esetleges eltérésének hatása a mérhető felmelegedésre nem jelentős. Ezzel szemben a homlokzat struktúrája jelentősen befolyásolja a felmelegedést: minél erősebben strukturált a színezővakolat, annál jobban melegszik, mivel az egyszer már visszavert fénysugarak elnyelődhetnek a struktúra belsejében. Ezzel párhuzamosan a simább felületek magasabb fényvisszaverő képességüknek köszönhetően kevésbé melegszenek fel.
A HBW-érték jelentősége hőszigetelt homlokzatoknál
Ha a színezőréteg alatt közvetlenül a vakolat és a fal teherhordó szerkezete található, a színezővakolat a napsugárzásból nyert hőt folyamatosan képes leadni a falazatnak – aminek hőkapacitása igen nagy, továbbá a felvett hőt folyamatosan képes leadni a belső oldalán. Ezért a sötét színek használata hagyományos homlokzaton jellemzően nem okozza a színezővakolat-réteg veszélyes felmelegedését.
Homlokzati hőszigetelő rendszernél azonban a színezővakolat pusztán a – falazathoz képest elhanyagolható hőkapacitású – tapaszrétegnek képes átadni a napsugárzásból folyamatosan felvett hőenergiát. A tapaszréteg alatt elhelyezkedő hőszigetelő táblák – nevükben is jelzett módon – nagyon lassan veszik fel a hőt, így a sötét színezővakolat és a tapaszréteg tűző napsugárzás hatására rendkívüli mértékben, akár 70 °C fölé is felmelegedhet, ami jelentős alakváltozással is jár. Szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy a polisztirol táblák is olyannyira felmelegszenek, hogy a hőtágulás hatására alakváltozásuk megrepeszti a homlokzat külső rétegét – ez az úgynevezett matrac effektus, ami ellen a táblák megfelelő ragasztásával és gondos dübelezésével védekezhetünk.
Ennél is rosszabb esetben a polisztirol táblák maguk is 70 °C fölé hevülhetnek és megolvadhatnak. És ha mindez nem lenne elég, a forró nyári napok egyéb veszélyt is tartogatnak. A napközben felvett hőenergiát a homlokzat normál esetben az esti és éjszakai órákban, fokozatosan adja le. Azonban a napsugárzásnak közvetlenül kitett homlokzatok az időjárás egyéb viszontagságainak is ki vannak téve, így például a csapadéknak. A nyári napokon akár 70 °C fölötti hőmérsékletig is felforrósodó, vékony bevonatot egy gyors lehűléssel érkező hideg zápor percek alatt akár 50-60 °C-kal is lehűtheti, azaz a forróságban kitágult színezővakolat és a tapaszréteg néhány percen belül visszanyeri eredeti alakját – ami valószínűsíthetően rövid időn belül repedéseket okoz a bevonaton. Tehát a színválasztás, azaz a HBW-érték nemcsak a homlokzat esztétikáját befolyásolja, hanem helytelenül megválasztva szemmel látható mechanikai károsodáshoz is vezethet.
Az ideális HBW-érték
A magyar építőanyag-gyártók valamennyi jelentős képviselője a Magyar Építőkémia és Vakolat Szövetség (MÉVSZ) Bevonatréteggel ellátott, többrétegű, ragasztott táblás homlokzati hőszigetelő rendszerek (ETICS-THR) kialakításáról szólóműszaki irányelvében foglalta össze a homlokzati hőszigetelések kialakításának, így a végső felületképzésnek és színezésnek szakszerű módszertanát. Az irányelv szerint – mely természetesen a Lasselsberger-Knauf álláspontját is tükrözi – a HBW-értéknek mindenképpen magasabbnak kell lennie 25%-nál, és lehetőleg érje el a 30%-ot. Vegyük figyelembe, és minden érdekelt figyelmét hívjuk fel arra, hogy a MÉVSZ műszaki irányelvében foglaltak be nem tartásával készített THR-ekre egyik gyártó, így a Lasselsberger-Knauf sem vállal garanciát.
A Lasselsberger-Knauf kültéri Inspiration színkártyáján a fentieknek megfelelően feltünteti a HBW-értékeket, ami valamennyi szín alatt megtalálható a „H” jelölés mellett:
A színkártya tartalmazza továbbá az egyes színezővakolatokhoz ajánlott legkisebb HBW-értékeket. Műszaki sajátosságaikból adódóan a műgyanta, azaz a diszperziós kötőanyagú bevonatok (így a StrukturOLA Dekor és a StrukturOLA Primo) a legellenállóbbak a hőterhelés okozta alakváltozásokkal szemben, így ezekkel hordhatók fel a legkisebb HBW-értékű színek. A szilikát és a szilikongyanta kötőanyagú (SiliconOLA, SiliconOLA Extra és SilikatOLA) színezővakolatokhoz már magasabb minimális HBW-érték javasolt, míg az ásványi kötőanyagú színezővakolatok (Edelputz Extra) legkisebb engedélyezett HBW-értéke (a színkártyán feltüntetett táblázatnak megfelelően) a legmagasabb.
Lehet valamivel sötétebb…?
Mit tehetünk, ha a megrendelő a fentiek ellenére mégis alacsony HBW-értékű színt szeretne használni a homlokzati hőszigetelő rendszeren? Bár ezek az ajánlások és korlátozások műszaki szükségszerűségekből fakadnak, van néhány fogás, amivel csökkenthető a homlokzati hőszigetelő rendszer károsodásának esélye.
Elsősorban próbáljuk meg az alacsony HBW-értékű színt csak korlátozottan használni. Díszítő jelleggel, a homlokzaton betétként vagy a homlokzat egy részét kiemelő csíkban használva, magasabb HBW-értékű színnel vagy színekkel körülvéve az adott homlokzati szakasz károsodásának veszélye nagyságrenddel kisebb.
Sokat segíthet a színezővakolat alatti tapaszréteg megerősítése, mind vastagságát, mind anyagát, mind kialakítását tekintve. Könnyű belátni, hogy minél vastagabb hőszigetelő rendszer ragasztó réteggel húzzuk be a hőszigetelő táblákat, annál nagyobb hőtároló tömegen oszlik majd meg a napsugárzás okozta hőterhelés. Emellett ajánlott a legerősebb rendszerragasztó, az akár vandálbiztos homlokzatok kialakítására is alkalmas Klebespachtel használata. A különösen veszélyeztetett felületeket hálózzunk duplán, így a kétszeresen megerősített, vastagabb és erősebb anyagból készült tapaszréteggel a lehető legjobban megtámogatható a színezővakolat.
Igyekezzünk az alacsony HBW-értékű színeket az időjárásnak kevésbé kitett homlokzati részen, például egy erkély által védett részen használni, vagy ha lehetőség van rá, árnyékoljuk le előtetővel, ami a közvetlen napsugárzástól és a csapadéktól is megvédheti. A helyszíni sajátosságok ismeretében válasszunk az uralkodó széljárásnak nem kitett falszakaszt.
Még hatékonyabban védekezhetünk a homlokzat felforrósodása ellen, ha kombináljuk a fentieket – bár a legjobb megoldás természetesen az, ha a hőszigetelő rendszerre csak az ajánlásoknak megfelelő HBW-értékű színezővakolatot választunk.
