Tűzvédelmi hő- és füstelvezető rendszer a Puskás Ferenc Stadionban
Egy olyan beruházást, mint a 67.000 fő befogadására tervezett Puskás Ferenc Stadion, sok szempontból lehet megvizsgálni – cikkünkben röviden a hő- és füstelvezetés kérdéseit járjuk körbe.
A több emeletes, illetve nagy befogadókészségű épületeknél, például sportlétesítményeknél, kiemelt kérdés a biztonságos kiürítés és a tűzvédelem. A jogszabályi előírások szigorú követelményeket támasztanak az ilyen jellegű épületek esetében.
A tűzvédelmet biztosító megoldások alapvetően két csoportba sorolhatók: beszélhetünk aktív, illetve passzív tűzvédelemről.
Alapvetően aktív tűzvédelemnek számítanak azon berendezések, amelyek automatikusan érzékelik a tűz keletkezését, vagy ezen rendszerek és egyéb kiegészítő berendezések hatására félautomatikusan vagy adott elv szerint oltják a keletkezett tüzet. Ilyen rendszerek például a vízzel, gázzal, habbal oltó rendszerek.
Passzív tűzvédelmi rendszernek (építészeti tűzvédelem) tekinthető minden olyan elem az épületben, amely beépítve aktív oltóhatás nélkül szolgálja a tűzmegelőzést, növeli a szerkezeti stabilitást, megnehezíti a tűz keletkezését, adott ideig meggátolja a tűz tovább terjedését. Ilyen intézkedés például a füst elvezetése, illetve a friss levegő utánpótlása. Sok épület kialakítása folytán nem alkalmas a gravitációs hő- és füstelvezetésre, ezért ilyenkor gépi úton, kényszeráramoltatással kell a keletkezett hőt és füstöt elvezetni, illetve biztosítani a friss levegőt.
A passzív tűzvédelmi szerkezetek bevizsgált tűzállósági jellemzőkkel rendelkeznek, így lassíthatják vagy adott ideig akár meg is gátolhatják a tűz terjedését.
Ide tartoznak az úgynevezett tűzgátló tömítések: ezeket az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) réskitöltő és réslezáró rendszerként és lineáris hézagtömítésként definiálja. Ezek köznapi néven passzív tűzvédelmi lezárások, amelyek szerepe az épület különböző kockázati egységeit, tűzszakaszait biztonságosan elválasztani egymástól, meggátolva a hő („I” paraméter) és a tűz fizikai hatásainak, például a füst („E” paraméter), illetve a teljes tűz („EI” paraméter) átterjedését a szomszédos egységekbe.
A passzív tűzgátlás fontos része a megfelelő hő- és füstelvezetés. A gépi hő- és füstelvezetéshez igen gyakran több tűzszakaszon átfutó légcsatornákat használnak. Fontos kiemelni, hogy az általános acéllemez légcsatornák önmagukban nem felelnek meg a tűzvédelmi követelményeknek, mert a tűzben gyorsan felmelegednek és deformálódnak. Hő- és füstelvezetésre csak minősített rendszert, például speciális hőszigeteléssel, esetenként hőtágulási kompenzátorral ellátott, gyakran belső merevítéssel rendelkező acél légcsatornákat lehet alkalmazni.
A fent említett igen összetett acél légcsatornarendszer mellett a kalcium-szilikát építőlemezekből épített légcsatorna kimondottan a hő- és füstelvezetésre optimalizált és bevizsgált megoldás. Ilyen modern, rendszerminősített megoldásokat kínál a Promat tűzvédelmi termékeket gyártó cég, amelynek EI 120 S multi minősítésű hő- és füstelvezető rendszerét alkalmazták a Puskás Ferenc Stadionban. A szabványos zárttéri tűzgörbe szerinti vizsgálaton akár 120 percig is igazolt rendszer A1 tűzvédelmi osztályú kalcium-szilikát lemezekből áll, amelyek 3, illetve 4 oldalú kialakításban szerelhetők össze a helyszínen. A hagyományos légcsatorna építés és légcsatorna hőszigetelés 2 lépésével szemben a rendszer egy lépésben kiépíthető, ami a kivitelezési idő és az anyagbeszerzés szempontjából is optimális.
A Puskás Ferenc Stadionban szerelt 120 perces, több tűzszakaszos hő- és füstelvezető rendszer kivitelezését a passzív tűzgátlásban nagy szakmai tapasztalattal rendelkező Dibu Kft. végezte – így biztosak lehetünk benne, hogy az új futballaréna nemcsak szép, de biztonságos is lesz.
(x)
