filmszemle

2013. október 14.

Vakolt és hőszigetelt falak helyreállítása árvíz után

Vakolt és hőszigetelt falak helyreállítása árvíz után

Az elmúlt évtized statisztikái alapján számolnunk kell azzal, hogy az árvíz által veszélyeztetett épületek száma folyamatosan nőni fog – ezért érdemel egyre nagyobb figyelmet az árvíz utáni helyreállítási munka, ami hagyományos épületszerkezetek (például vakolt téglafalak) esetén időigényes és gondos munkát igénylő folyamat.

Az árvíz levonulása után, a felújítás megkezdése előtt a legfontosabb lépés a fertőtlenítés, hiszen a nedvességgel együtt rengeteg kórokozó is a szerkezetekbe kerül. A következő, hosszadalmas fázis a falak kiszárítása. Ez általában sokkal időigényesebb, mint gondolnánk, hiszen amikor a falak felülete már száraznak tűnik, a belsejükben még nagy mennyiségű nedvesség lehet. A túl korán felhordott új vakolat, glettelés vagy festés azonban veszélyes: megakadályozza a további száradást, és a falba így bezárt nedvesség nemcsak az épület szerkezetét, hanem ezeket a rétegeket is károsíthatja – nem beszélve az így kialakuló kellemetlen, dohos és párás beltéri klímáról.

 

Beltéri vakolatok

Gipszes beltéri vakolatok esetén a vakolatot minden esetben le kell verni, mivel a nedvesség hatására visszapuhult gipsz többé már nem fog kikeményedni. Hagyományos, mészcement kötőanyagú beltéri vakolatoknál csekély vízterhelés esetén maximum 20 cm-es vízmagasságig, ha a falat csak tiszta víz érte egy-két napig, akkor a vakolatot nem kell leverni, elég a megfelelő mértékű száradást biztosítani. Több napig tartó nagyobb és szennyezett vízterhelés esetén azonban a vakolat eltávolítása szükséges az átnedvesedett rész felett 50–80 cm-es magasságig.

 

A megfelelő „aktív” száradás

A kiszáradás időtartama nagyban függ a falazat típusától és az időjárási körülményektől. Az egyszerű szellőztetésnél célravezetőbb a fűtés és szellőztetés kombinációja. Amennyiben a falfelületen faburkolat vagy lambéria található, távolítsuk el. A berendezési tárgyakat és bútorokat lehetőség szerint húzzuk el a faltól.

A kiszáradás után, amikor a falon nedvesség-utánpótlás már nem tapasztalható, megkezdődhet az új vakolat felhordása. Amennyiben erre az árvíz után 1–3 hónapon belül kerül sor, feltétlenül nyílt pórusú mész- vagy mész/cement vakolatokat (Baumit Klíma vakolat, GV 25) ajánlunk. Legalább 6 hónapon át tartó aktív száradás után gipszes kötőanyagú vakolatok (Baumit Gipszes vakolatok, Ratio Solo) is felhordhatók. A vakolás után a visszaköltözést követően a bútorokat ne toljuk közel a falakhoz, és ekkor is szellőztessük jól a helyiségeket. A vakolt felületekre festéket, tapétát vagy csempét csak később tervezzünk.

 

Kültéri vakolatok

Hasonlóak a tennivalók a homlokzati vakolatok esetében is, bár itt könnyebbség, hogy nem érintkeznek lakott terekkel, és a vakolatok száradása a homlokzaton gyorsabb. Ha a homlokzati vakolat szilárdsága megfelelő, és a károsodást tiszta víz okozta, akkor nem szükséges leverni a vakolatot. 6 hónapos száradási idő után a felület átfesthető páraáteresztő homlokzati festékekkel.

Vakolt és hőszigetelt falak helyreállítása árvíz után

Jelentősebb vakolatkárosodás (foltszerű leválások) vagy nem tiszta (agyagos, olajos, szennyvíz stb.) víz okozta károk esetén a vakolatot el kell távolítani a vízállás felett 50–80 cm-ig. A javítási munkák csak a megfelelő száradás után folytathatók mész-cement alapvakolatok, majd színezővakolatok felhordásával.

Sóterhelés, sókivirágzás (a felületen megjelenő salétromos foltok) esetén javasolt felújító- (szárító-) vakolatok felhordása. A Baumit Sanova rendszereket kimondottan erre a felhasználási célra fejlesztették ki.

 

Homlokzati hőszigetelő rendszerek

A homlokzati hőszigetelések árvíz okozta átnedvesedése esetében sajnos nincsenek általános szabályok. A hőszigetelő rendszer fedőrétege nagyon jó védelmet ad a szigetelőtábláknak, de nagymértékben gátolja az átnedvesedett szigetelés száradását. Éppen ezért ebben az esetben mindenképpen feltárásra van szükség, hogy megállapíthassuk, mennyire nedvesedett át a szigetelés. A hőszigetelő anyagok szigetelőképessége nedvesség hatására csökken, ezért az átnedvesedett részek – vízállás felett 50–80 cm-ig – elbontása és cseréje mindenképpen javasolt.

Vakolt és hőszigetelt falak helyreállítása árvíz után

Kékesy Péter szakértő

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Lakásbiztosítások, lakhatási célú vagyonbiztosítások rendhagyó felmondási joga

További költségek miatt módosíthatók az építési beruházási tárgyú közbeszerzési szerződések

Reklámfelületekre, utcabútorokra vonatkozó, 2024 januárjától hatályos előírások

A közbeszerzési törvény 2024 februárjától hatályos módosításai

Építési jog 2024 – Két félnapos konferencia, webinárium és szakmai konzultáció 2024. február 15-én (febr. 26-ig visszanézhető)

épjog