Jövőre újra, ugyanitt

Általában az a képünk magunkról, hogy az épületszerkezetek terén nagy elmaradásban vagyunk Nyugat-Európához képest, azonban az üvegszerkezetekre ez egyáltalán nem igaz – hangsúlyozta nyitó előadásában dr. Becker Gábor, a BME Épületszerkezettani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az 1932-ben épült városmajori templomban már üvegtetőbe átforduló üvegfalat alkalmaztak. Üveggerendát, illetve üveggerendás födémet pedig az Andrássy úti NN székháznál használtak először a világon, 1994-ben (Tervező: E. van Egeraat).

Tornóczky Mónika, a Velux Magyarország Kft. építésze a természetes fény és a napenergia tetősíkon keresztüli hasznosításának lehetőségeire mutatott be túlnyomórészt hazai, nemrégiben elkészült példákat. A nógrádgárdonyi kastélyszanatórium rekonstrukciójánál a lapostetős kiegészítő épület zöldtetőt kapott, középső részén üvegfedéssel és napkollektorokkal. (Építész: Szilágyi Dániel). Tápiószelén az új általános iskola auláját és a középfolyosóját egymás mellé sorolt tetőablakok világítják meg (Építész: Trilit). A Mátyás téri közösségi háznál a tetőablakok fényét a különböző síkok játékára épülő kürtőszerű szerkezetek vezetik be (Építész: Alföldi György). A Simplon udvar lapostetőinél kiemelt szerkezetű felülvilágítókat alkalmaztak (Építész: T2A).

 

 

A 25-75° közötti tetőket az OTÉK szerint hófogósorral kell ellátni, ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos vagy afölé nyúlik és az ereszmagasság nagyobb 6 méternél – hívta fel a figyelmet Galovszky Ferenc, a Cembrit Kft. tetőfedő-üzletág vezetője. A 10 méternél hosszabb esésvonalú tetőknél egymás felett több hófogósort kell alkalmazni, a Cembrit Kft. álláspontja szerint 5 méterenként hófogási zónát kell kialakítani. Ennek helyes megoldását a bemutatott példákon tanulmányozhatta a konferencia hallgatósága.

Mitől szép egy tetőterasz? – tette fel a kérdést Kranabeth Gábor, a Schlüter-System KG képviseletében. Valószínűleg attól, hogy jól csinálták meg, ez pedig improvizációval biztos, hogy nem érhető el, csak a szakmai előírások, szabályok szigorú betartásával. A rosszul kivitelezett terasz felújítása 8-9 réteg újraépítésével és ebből adódóan nagy költséggel jár, ez négyzetméterenként 20-30 ezer forintot jelent. Sajnos gyakran előfordul, hogy a terasz rétegrendjének alapos átgondolására már nem marad idő, és az sem ritkaság, hogy a dilatáció elmarad. A mostanában rendkívüli módon elterjedt nagyformátumú burkolólapok is sok problémát okoznak, ezek a lapok speciális kivitelezési megoldásokat igényelnek.

Haraszti László, a Villas Hungária Kft. műszaki tanácsadója a parkolóházak födémszigeteléséről tartott előadást. Amint elmondta, a parkolóházak létjogosultságát Le Corbusier bizonyította be az Unité d’Habitation-nal. A harmincas évek Amerikájában már sok szép példa épült erre az épülettípusra. A lapostetőknél általában a tervező és a kivitelező is arra törekszik, hogy a vízszigetelés és az alatta levő rétegek között csak laza kapcsolat legyen, pontonkénti vagy sávos rögzítéssel. Ezzel pontosan ellentétes a parkolótetők filozófiája, ahol olyan rétegrendi felépítést kell választani, amely szervesen összeépül a födémmel, ugyanis csak így tudja az autók által keltett vízszintes irányú erőket felvenni.

 

 

Ópusztaszeren a Feszty-körképnek helyet adó – a második világháborúban elpusztult faépület helyett a nyolcvanas években felépült – rotunda beázásokkal küzdött, ami a benne őrzött művészettörténeti értéket figyelembe véve tarthatatlan állapotot eredményezett. A körülbelül 6000 négyzetméter felületű tető idén elkészült felújítását dr. Kakasy László, a BME Épületszerkezettani Tanszék adjunktusa mutatta be, mint a szerkezet egyik szaktervezője (Építész: Novák Péter).

 

 

A réz a felületekkel való játék rendkívül sok lehetőségét kínálja, ahogy az dr. Burkhardt Lehmann (KME Germany AG & Co. KG) előadásából kiderült. Színek tekintetében nemcsak a szokásos árnyalatokban gondolkodhatnak a tervezők, hanem a sötétbarnától a liláskékig igen sok változatban. Külön izgalmasságát adja az anyagnak, hogy a színek időben is változnak, de egy nem patinásodó réz-alumínium ötvözet is rendelkezésre áll, illetve előpatinázott anyagok is vannak. Ennek köszönhetően akár később előrajzolódó mintákat is elő lehet állítani, ahogy azt például a londoni Novotel szállodánál tették. A felületi struktúrák tekintetében is széles a választék, egy ilyen különleges lehetőség többek között a terpesztett lemez alkalmazása.

Töltszéki Szilvia a ThyssenKrupp Építőelemek Kft. képviseletében a cég ívesített trapézlemez dongatetőit mutatta be, majd felhívta arra a figyelmet, hogy október elsejétől már csak a CE minősítés fogadható el. Azt is hangsúlyozta, hogy a tűzvédelem nagyon fontossá vált az utóbbi időben, ez a ThyssenKrupp részéről elsősorban a PUR habos szendvicspaneleket érinti. Tűz esetén a PUR oltása gyakorlatilag lehetetlen, mivel a külső acélfegyverzetek is deformálódnak. A tűzoltók az úgynevezett irányított égés technikáját alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy az adott objektumot hagyják leégni és a környező épületek védelmére koncentrálnak. Megoldást a PIR hab alkalmazása jelent, ez a PUR-tól szemre megkülönböztethetetlen, de az égés során a felületén létrejön egy olyan védőréteg, ami elzárja az oxigénellátás útját.

 

 

A tetőfedésnek egy természetes anyagokat használó útja a Gerard tetőcserép, amely acélból készül, kőszórással. Az utóbbiból adódóan megjelenésében nagyon hasonlít a cserépfedésre, a viharállóságot illetően azonban messze meghaladja annak ellenálló-képességét, ahogy azt a Malcsik Gábor, az AHI Roofing Kft. mérnök-szaktanácsadója által lejátszott videofilm is érzékeltette. Magyar és külföldi referenciaépületeket is bemutatott, családi házaktól sportcsarnokokon át, templomokig és műemléképületekig, valamint egy, a szokványostól nagyon eltérő épületet: a Lengyelországban, Szymbarkban felépült úgynevezett „fordított házat”, amely a nevéhez híven fejtetőn áll.

Az alumínium tetők minőségét alapvetően négy tényező határozza meg: a megfelelő rétegrend kialakítása; az alátéthéjazat helyes megválasztása; a lemez bevonata, korcolhatósági minősége és a kivitelezés szakszerűsége – emelte ki Tóth Beatrix a Prefa Hungária Kft. képviseletében. Bár a szakmai szabályok szerint a fémlemezfedések már 5°-os tetőlejtéstől alkalmazhatók, 7° alatt különös körültekintéssel kell eljárni, falczselét vagy tömítőszalagot kell alkalmazni. A Prefa termékpalettáján a napelemes rendszerek is megtalálhatók, az idén megjelent új fejlesztésük pedig egy olyan bevonat, amely matt felületű, de ennek ellenére UV- és időjárásálló.

 

 

Egyedi acél könnyűszerkezeteket mutatott be előadásában Kotormán István, a Lindab Kft. fejlesztési és oktatási vezetője, megvalósult épületek szép példáin keresztül is. Egy különleges megoldása a cégnek az a komplett acélszerkezetes rendszer, amelyet meglévő lapostetők rekonstrukciójához, magastetővé alakításához ajánlanak. Ahogy az előadásból kiderült, a szakemberek véleménye nem igazán egyezik meg a megfelelőség-igazolással kapcsolatban, ami a helyzet rendezetlenségét mutatja.

A nagyfesztávolságú fa csarnokszerkezetek építészettörténeti előzményei a Julius Caesar által az 1. században a Rajna felett veretett fahídig nyúlnak vissza – mondta el Armuth Miklós, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének egyetemi docense. Andrea Palladio már a 16. században mai szemmel is korszerű rácsostartókat tervezett és írt le, ezek közül több 15-20 méteres fesztávú híd ma is áll. Az első íves tartókat Philibert de l’Orme tervezte, 10-15 méteres fesztávú csarnokok lefedésére.

 

 

Az Austrotherm lejtésképző elemei nagyban megkönnyítik az egyedi kialakítású lapostetők kivitelezését. Ezzel a megoldással készült az egerszalóki fürdő törtvonalú teteje vagy a törökbálinti általános iskola és sportközpont szintén bonyolult tömege. A fordított és az egyenes rétegrendű lapostetők attikáinak hőszigetelésére is speciális megoldások állnak rendelkezésre – ismertette az Austrotherm által kínált lehetőségeket Kovács Zoltán alkalmazástechnikus, aki a saját családi házánál alkalmazott, szarufák közé befesztíthető Grafit tetőtéri hőszigetelést is bemutatta.

A habüveg kétharmad részben újrahasznosított üvegből készül, víz- és saválló, rágcsálóbiztos, párazáró, alaktartó, 160 t/m²-ig terhelhető, könnyen megmunkálható, nem éghető. Nagyon jól alkalmazható kompakttetők kivitelezéséhez. Így készült például egy helikopterleszálló Brno-ban, egy lapostetőn elhelyezett buszpályaudvar szintén Csehországban, a grazi „buborék” (Kunsthaus), a Hans Hollein által tervezett Centrum Bank Vadúzban, vagy Santiago Calatrava zürichi könyvtára – ismertette a habüvegben rejlő lehetőségeket Gerendi Gábor az RW Bautech Kft. képviseletében.

A fa 8-9-szer jobb hővezető képességgel rendelkezik, mint a hőszigetelő anyagok, ezért semmiképpen sem elég a szarufák között hőszigetelni – hívta fel a figyelmet Szatmári Zoltán, a Bachl Kft. alkalmazástechnikai tanácsadója. Szarufák feletti hőszigeteléssel készült például a Hévízi Tófürdő tetőszerkezete vagy a pesterzsébeti passzívház. A Bachl anyagaival kivitelezték a pesterzsébeti jégcsarnokot, a sárvári és a martfűi termálfürdőket is, valamint egy turistaházat a Magas-Tátrában, ahol az épületnek extrém igénybevételeknek kell megfelelnie.

 

 

Horváth Sándor, a BME Épületszerkezettani Tanszékének egyetemi adjunktusa – aki egyben a tervezői nap levezető elnöke is volt – záró előadásában olyan különleges tetőket mutatott be, amelyek megjelenése a homlokzatokkal egyenértékű. Amint elmondta, ha a mikor, miért, hová és hogyan – a dr. Gábor-féle épületszerkezettan könyvből jól ismert – kérdésekre átgondoltan válaszolunk, akkor már tulajdonképpen eleget tettünk a teljesítményelvű tervezés kritériumainak.

 

Csanády Pál és Horváth Sándor zárszavukban megköszönték a hallgatóság figyelmét és egyben minden érdeklődőt meghívtak, hogy jövőre újra, ugyanitt vegyenek részt az Építész Tervezői Napok rendezvénysorozatán, amelynek témái az Upcycling épületléptékben; a Paraméterspecifikus járófelületek; VÍZhatlan, VÍZzáró, VÍZálló; Épületklimatológia és az Épületburok-koncepció lesznek.