2018. november 29.

2020 után épületenergetika újratervezve

2020 után épületenergetika újratervezve

A megfelelő műszaki megoldások egymáshoz igazítása – a folyamatosan szigorodó épületenergetikai előírások miatt – egyre nagyobb körültekintést igényel. Fogalmazhatunk úgy is: az eddig szokás szerint tervezett szerkezeteket érdemes lesz átgondolni, „újratervezni”. Vizsgáljuk meg a tető és a tetőablakok együttműködésének kérdését!

 

Az épület energetikájának megtervezése és kialakítása igen összetett feladat. Ennek oka, hogy a teljes energiafogyasztásért a betervezett, beépített szerkezetek közösen felelősek.

Az épületszerkezetek az épület energiafelhasználására kifejtett hatását szemléltető ábra – ami összefoglalja, hogy az egyes szerkezeteken az energia hány százaléka szökhet el – jól mutatja, ha egyes műszaki megoldások helyes megválasztására nem fordítunk kellő figyelmet, úgy a kiváló hőszigetelő képességű szerkezetek hatása jelentősen csökken.

2020 után épületenergetika újratervezve

Különösen fontos figyelembe venni, hogy 2020 után csak alacsony energiafelhasználású épületek épülhetnek. (Az elmúlt 10 évben többször változott, erőteljesen csökkenő hőátbocsátási tényezőkkel kellett számolnunk, így például a 2018-ban használatba vett családi házakra átlagosan körülbelül 40%-kal szigorúbb előírások vonatkoznak a nyílászárók, a falazat és a födémek tekintetében.)

2020 után épületenergetika újratervezve

 

Szerkezetek épületenergetikai szempontból újragondolva

Gyakran emlegetett példa a tetőtéri ablakok, a homlokzati nyílászárók és a falazat, illetve a tető viszonya. Egy hőszigeteletlen falba épített új, az előírásoknak megfelelő nyílászáró nagy eséllyel nem hozza meg a tőle elvárt hatást, illetve egy jól hőszigetelt tetőbe épített egyébként jó minőségű tetősík ablak gyakran azért rontja az eredményt, mert beépítésekor a kivitelező nem járt el kellő körültekintéssel.

A tervezés egyik fontos szempontja, hogy az egymáshoz szervesen kapcsolódó épületszerkezetek hőátbocsátási tényezői között ne legyen olyan különbség, ami hőhidat eredményezne, vagy például a tetőáttörések kialakítását légtömören lehessen megoldani.

 

Jó tetőtéri ablak, jól beépítve

Gyakran okoz problémát a tetőtéri ablakok elhelyezése – sokszor nem is a hőszigetelő értékekkel van gond, hanem a nem megfelelő beépítéssel, ami egy minőségi tetőablak esetében is páralecsapódást, penészedést okozhat.

A tetőablak beépítésekor a kivitelező átvágja az alátétfóliát, a hőszigetelést, valamint a belső párazáró réteget is. A rétegrend helyreállítása a kivitelező fontos feladata, amit úgy kell megoldani, hogy az ablakok és a tető többi része között ne alakulhasson ki hőhíd. Ebben utolsó védvonalként joggal számíthatunk a burkolókeretre, azonban ez kevés, ha az alatta lévő rétegek nem látják el a feladatukat. A Roto tetőtéri ablakok a gyárilag beépített Hőszigetelő csomaggal hatékonyan segítik a kivitelező munkáját: a hőszigetelés az ablakra ragasztva, a tok felső részéig húzódva védi azt, valamint a szerkezet a párazáró fóliát is tartalmazza, csökkentve a helyszíni beépítési hiba lehetőségét.

A Roto választékában szereplő tetőablakok több modellje már kétrétegű üvegezéssel is teljesíti a ma és a közeljövő előírásait, sőt háromrétegű üvegezéssel ellátott típusai akár a U=0,77 W/m2K értéket is garantálják, ami a passzívház kritériumoknak is eleget tesz.

 

További információ >>

(x)

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás