Az üvegrétegek száma nem mindig mérvadó
A tetőablakok kiválasztásánál gyakran szempontként szerepel, hogy mennyi az üvegrétegek száma, és ebből kifolyólag követhetjük el a legnagyobb hibákat. Egy nyílászáró vagy tetőtéri ablak a szerkezet komplexitása okán is jóval összetettebb, mint hogy a szerkezeti anyag esetén a szakmában oly gyakran használt és egyértelmű Uw-érték fogalmát nézzük. Az építtetők egy ablak minőségének meghatározására gyakran és – tegyük hozzá – tévesen az üvegezés minőségét, pontosabban az üvegrétegek számát nézik, holott nem ez a döntő.
Miért?
Mindenek előtt senkit sem tántorítanánk el attól, hogy háromrétegű üveggel készült ablakot vegyen, de nagyon fontos, hogy milyen szempontok alapján választunk. Ha a tokszerkezet Uw-értéke vagy a beépítés nem megfelelő, az üvegrétegek száma több problémát is okoz, mint amennyi hasznot hajt. Tekintsük át, mit érdemes figyelembe venni, ha egy közel nulla energiafogyasztású épületbe keressük a megfelelő tetőablakot.
A 2021-ben életbe lépő szabályozás szerint, a közel nulla energiafogyasztású épület tervezése komplex tervezői odafigyelést igényel, és természetesen kivitelezői hozzáértést feltételez. A szakértők szerint az anyagtól és annak minőségtől függően érdemes 20-30%-kal vastagabb hőszigeteléssel számolni.
A háromrétegű üveg esete a tokszerkezettel
A tetőablak Uw-értékét a gyártó az egyes modellek esetén a szabvány szerint beminősített méretre, és ami nagyon fontos, a tokot és az üvegezést egyaránt figyelembe véve adja meg. A kétrétegű üveggel szerelt Roto Q-4 típusú ablak Uw-értéke 1,0–1,1. Ez a típus már egyértelműen megfelelő egy közel nulla energiafelhasználású épület igényeinek. A háromrétegű üveg már önmagában U=0,5–0,7 értékkel rendelkezik, míg ha a tokkal együtt nézzük, ahogyan kell, akkor akár a passzívház esetén is megfelelő, U=0,8 értéket is elérhetjük. Számolnunk kell azzal, hogy szerkezetben a keret Uw-értéke szinte mindig rosszabb az üvegnél, így ha a standardnál nagyobb ablakot választunk, annak Uw-értéke javulni fog.
Mit jelent az Uw-érték egy tetőablak esetében?
Az Uw-érték az adott kompakt egységre, a Rotonál például a gyárban magas szinten előszerelt, biztonságos beépítést garantáló modellre vonatkozik abban a pillanatban, amikor a csomagolásból a kivitelező kiveszi. Érdemes megjegyezni – és aki dolgozott már Roto-tetőablakkal, az könnyen meg is tudja ezt erősíteni –, hogy ami a Roto tokszerkezetre jellemző, az a nem kifejezetten szakszerű kitétel, miszerint már a dobozból kivéve látszik rajta, hogy „van benne anyag…”.
A tapasztalatok alapján a letöbb problémát a tokszerkezetek és az üveg Uw-értéke közötti különbség mellett a beépítési hibák okozzák. Ha egy kiváló értékkel rendelkező háromrétegű üveg rossz tokszerkezetben van, vagy szakszerűtlenül illeszkedik a tetőbe, akkor nem éri el célját, és egyáltalán nem költséghatékony.
A beépítéskor a második fontos tényező a csomópontok kialakításának kérdése, amire az Épületszigetelők, Tetőfedők, Bádogosok és Ácsok Magyarországi Szövetsége (ÉMSZ) irányelvei hamarosan frissített kiadása és persze a gyártó ad részletes útmutatást.
Extra hőszigetelő réteg
Egy homlokzati nyílászáró beépítésénél a tetőablak hőhídmentes beépítése több buktatót is tartogathat. A tetőablak ugyanis kisebb vagy nagyobb mértékben, de minden esetben kiemelkedik a tető síkjából, így a tok védelmet igényel az oldalsó lehűléstől. Ennek érdekében a Roto már a gyártásnál minden ablakot a teljes tokot körülvevő extra hőszigetelő kerettel lát el. Ezzel a plusz védelmi réteggel, a hőszigetelő kerettel a pára lecsapódását is akadályozza.
Mit jelent mindez a gyakorlatban a tok és az üvegezés rétegeinek szempontjából?
Ha a tetőablak Uw-értéke alapján – a háromrétegű üvege miatt például – megfelel a rendeletnek, a tetőtérben még komoly problémák kialakulásának okozója lehet. A hőszigetelés nélküli tokkal készült tetőtéri ablak esetében az Uw-értéknek, az üvegrétegek számának nincs szerepe a hőhidak kialakulásának szempontjából.
Mindezekből következik, hogy akár kétrétegű üveggel és természetesen a megfelelően hőszigetelt tokszerkezettel a Roto-tetőablakok messzemenőkig megfelelnek a közel nulla energiaigényű épületek tervezéséhez; háromrétegű üveggel pedig akár passzívházba is beépíthetők.
Minden esetben fontos az üvegezés, az üvegrétegek száma, de ha maga az ablak szerkezete vagy a beépítés minősége nem megfelelő, akkor kidobott pénz csupán.
További információ a gyárilag előszerelt hőszigetelő tokkal gyártott Roto-tetőablakokról: www.rototetoablak.hu
(x)
