A káva hőszigetelése
Az épületek hőszigetelését célszerű összefüggő termikus burokként kialakítani – ám bizonyos szerkezeti elemeknél, problémás csomópontoknál kompromisszumot kell kötni. Ilyen csomópont a nyílászáró és a főfal csatlakozási pontja is, az úgynevezett káva hőszigetelése.
A kávában két teljesen különböző funkciójú és fizikai tulajdonságú szerkezet találkozik. Egy átlagos épület homlokzati felületéhez képest a káva felülete viszonylag kicsinek tekinthető, de nem elhanyagolandó, 3-7 százalék. A nyílászárók hőszigetelési képessége jelentősen gyengébb a homlokzat hőszigetelési képességénél, viszont a nyílászárók felületi aránya a homlokzathoz képest csak 10 százalék.
A teherhordó falszerkezet önmagában általában rossz hőszigetelési képességű, de a homlokzatok hőszigetelése pár ritka kivételtől (például műemlék épület) eltekintve jól megoldható. A nyílászáró külön építési egység, ezért beépítése vagy cseréje egyszerűbben kivitelezhető. A két szerkezet – a fal és a nyílászáró – csatlakozása viszont gondos tervezést és kivitelezést igénylő csomópont.
Káva hőszigetelése felújításkor
Felújításokkor a káva hőszigetelési lehetőségét jelentősen befolyásolja, hogy a nyílásban milyen pozíciót foglal el a nyílászáró. Amennyiben a nyílászáró a korábban elterjedt megoldás szerint a falszerkezet közepére van beépítve és ez a pozíció nem is változik meg, akkor a nyílásban a hőszigetelő anyag befordulásnál kialakul egy viszonylag kis szigetelendő falfelület. Ennek a falfelületnek a hőszigetelése jól megoldható, de korlátokba ütközik. A hőszigetelés hatásossága legnagyobb részt a vastagságától függ. Ez a paraméter az, amelyet a káva hőszigetelése esetében behatárolnak a körülmények.
A hőszigetelés a szabad falnyílás méretét fogja csökkenteni, vagyis minél vastagabb hőszigetelést szeretnénk alkalmazni, annál jobban takarunk rá a hőszigeteléssel a beépített nyílászárótokra. A tokra ráforduló hőszigetelésnél két alapvető szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy a szárnyakat még akadálytalanul tudjuk működtetni. A másik esztétikai probléma, mivel a tok keskenyedése a nyílászárónak szokatlan megjelenést ad. Ilyen esetben 20–40 mm-es káva hőszigetelést szoktak alkalmazni. Ezzel a megoldással annyival javítható a falnyílás hőszigetelése, hogy a belső falvégek hőmérséklete a harmatpont fölé tud emelkedni, és a belső oldalon nem alakul ki páralecsapódás. Kisebb hőveszteséggel azonban még ezen az a viszonylag kis felületen is számolni kell.
Káva hőszigetelése új építéskor
Lényegesen jobb a helyzet, ha az új építés vagy a felújítás során a nyílászárót a külső falsíkra helyezik ki. Ebben az esetben a hőszigetelendő káva felülete megszűnik, mivel a káva bekerül a hőburkon belüli fűtött térbe. A homlokzati hőszigetelés közvetlenül ráfekszik a tok külső síkjára, mivel az egybeesik a teherhordó falszerkezet külső síkjával.
Az ideális eset új építés esetén egységes termikus burok létrehozása. Alacsony energiaigényű házaknál tovább javítható a csomópontok hőszigetelése, ha adott méretű nyílászáró esetén nagyobb falnyílást készítünk. Így a falvégek egy toktoldó vagy segédkeret elhelyezésével a homlokzati hőszigetelés alatt mélyebben helyezkednek el, és toktoldóra vagy a segédkeretre a hőszigetelés jobban rátakar. Így a falvég már elég hőszigetelési vastagsággal lesz lefedve és egységes homlokzati hőburkot tudunk létrehozni.
