2023. mrcius 03.

Pusztán szigeteléssel is elérhetõk a magyar klímacélok

Pusztán szigeteléssel is elérhetõk a magyar klímacélok

Az Európai Unió energiapolitikájának legfõbb célja 2030-ra, hogy a tagországok 30 százalékkal csökkentsék a primerenergia felhasználásukat, valamint 40 százalékkal mérsékeljék az üvegházhatású gázok kibocsátását*. Ezeket a célokat Magyarországon már pusztán a családiház-állomány szigetelésével is elérhetnénk, ráadásul akár 50 százalékkal is csökkenhetnének a fûtési költségek.

A téma aktualitását az adja, hogy 1998 óta március 6. az Energiahatékonyság Nemzetközi Napja, éppen ezért érdemes áttekinteni hazánk helyzetét is. A magyar családiház-állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerûtlen. Épületeink fenntarthatósága leginkább hõszigetelés révén javítható. A levegõt erõsen szennyezõ és így az egészségünket is romboló közlekedési és fûtési módok, illetve az egyre dráguló energiaárak mára nyilvánvalóvá tették, hogy az energiahatékonyság már nem csupán anyagi kérdés.

Pusztán szigeteléssel is elérhetõk a magyar klímacélok

Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta nem változott jelentõs mértékben. Leginkább a megújuló energia arányának növelése terén indulunk hátrányos helyzetbõl az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 34 százaléka származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13 százalék**

Pusztán szigeteléssel is elérhetõk a magyar klímacélok

 

Sürgetõ feladatokat és drasztikus lépéseket ír elõ az EU

Európában a hûtõ- és fûtõberendezések rengeteg energiát igényelnek, a hûtés és fûtés együttesen az EU energiaszükségletének 50 százalékát teszi ki. A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fûtésre, illetve a hûtésre fordított energia teszi ki. Miközben az Unióban átlagosan 10-bõl 3 lakóépület szigetelt, addig hazánkban 10-bõl mindössze 2. Vagyis a legnagyobb energiamegtakarítási potenciált otthonaink korszerûsítése, szigetelése jelentené.

Magyarország már az épületállományának teljes körû szigetelésével képes lenne teljesíteni az Európai Unió 2030-ra elõirányzott energiahatékonysági célkitûzéseit. Egy korábbi felmérésbõl az is kiderült, regionális összehasonlításban sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 25-27 százaléka szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80 százaléka, az 5 millió lengyel ház 59 százaléka, a 800 ezer szlovák családi otthon 35 százaléka, az 1,5 millió cseh ház 25 százaléka kapott a hideggel és a meleggel szembeni védelmet.

 

A szigetelés lehet a megoldás kulcsa

Magyarországon a Knauf Insulation adatai szerint a lakosság 70 százaléka, azaz csaknem 7 millió ember él családi házakban. Ezeknek az ingatlanoknak a háromnegyede, mintegy kétmillió családi ház épült 1980 elõtt, vagyis nagy részük energetikailag korszerûtlen. Az energiaárak világpiaci változása, a rezsiköltségek növekedése miatt különösen felértékelõdik épületeink szigetelése. Egy családi ház szigetelésével akár 50 százalékkal is csökkenthetjük otthonunk energiafelhasználását.

Pusztán szigeteléssel is elérhetõk a magyar klímacélok

„Épületeink energiahatékonyságának meghatározó szerepe van CO2-kibocsátásunk mérséklésében. Magyarországon önmagában csak a korszerûtlen családi házak teljes körû szigetelésével közel 1 millió tonna CO2-kibocsátást kerülhetnénk el évente, amellyel családi házaink fûtési költségét akár 40-50 százalékkal, karbonlábnyomunkat 6 százalékkal csökkenthetnénk” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezetõ igazgatója. „A hõszigetelés ráadásul nem csak télen, de nyáron is energiát takarít meg. Szakembereink számításai szerint, ha nem gondoskodunk családi házunk megfelelõ szigetelésérõl, akkor az elpazarolt energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetõn át távozik” – tette hozzá a szakember.

(x)

*https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/QANDA_20_1598

**https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/-/ddn-20210108-1?fbclid=IwAR1pSOjlGBWkg3KYZ-f5yphCjP1L7ETYBAY7s7Aq3hJJc3eAGLXfU_wLVoM

Kapcsold cikkek:

hrlevl-feliratkozs

épjog