2021. október 07.

A szakszerű teraszkialakítás tervezési elvei

A szakszerű teraszkialakítás tervezési elvei

Nincs két egyforma terasz – minden terasz más és más, még akkor is, ha a végeredményt tekintve egyformának is tűnik. Az egyszerű megjelenés mögött (alatt) adott esetben bonyolult és átgondolt csomópontok, rétegrendi megoldások vannak. Természetesen lehet és kell is általános érvényű szabályokat felállítani, de szinte mindig adódik valami különlegesség.

A téma sokrétűsége miatt minden tervezési, kivitelezési kérdést nem lehet érinteni, de azért vázlatosan nézzük át a tervező által figyelembe veendő alapvető tervezési elveket:

• a vízelvezetés fontosabb, mint a burkolat* – ezt szolgálják a gondosan megtervezett vízelvezetési pontok,

• legyen kellő lejtése a vízszigetelésnek,

• a vízszigetelés felső éle attikafal esetén a teraszburkolat síkja felett legyen kellő magasságban, hogy ne folyjon mögé a víz,

• legyen hely a megfelelő vastagságú hőszigetelésnek,

• gondoskodni kell a víz gyors elvezetéséről a burkolatról,

• a burkolat általában nem vízzáró, ezért a rajta átfolyó víznek szabad utat kell engedni az alatta lévő rétegekben,

• a teraszburkolat szintje lehetőleg legyen alacsonyabban, mint a belső tér padlószintje (a DIN szerint 15 cm különbség a kívánatos),

• szükség esetén a teraszajtó előtt folyókát kell kialakítani,

• teraszajtó alsó toktoldó nélkül nem építhető be – ennek mérete legyen akkora, hogy a szigetelést biztonsággal lehessen hozzákötni.

A teraszok rétegrendi kialakítás szerint lehetnek egyenes és fordított rétegrendűek. Egyenes rétegrend esetén a hőszigetelés a párazáró réteg és a záró vízszigetelés között, védetten helyezkedik el, így alkalmazhatók a kellő szilárdságú EPS anyagok. Fordított rétegrend esetén a hőszigetelés a vízszigetelés felett helyezkedik el, így ott csak alacsony vízfelvételű XPS anyagok jöhetnek szóba.

A szakszerű teraszkialakítás tervezési elvei

Egyenes rétegrend esetén a párazáró lemez minden esetben alumíniumbetétes vízszigetelő lemez, melynek Sd értéke legalább 1500 m. Ilyen párazáró például az Büsscher Aluplan AL GV E 30 Relax vagy a Büsscher Aluplan AL GV E Relax+. A hőszigetelésre kerülő alsó réteg lehet a Büsscher Baruplan KV E 45 K vagy Büsscher Baruplan GG E 45 K jelű anyag, amire elhelyezhető a záróréteg, ami megegyezik az alsó réteg anyagával, esetleg az attikára felhajtva lehet ezen anyagok palás változata. Fordított rétegrend esetén az alsó réteg szintén lehet a Büsscher Baruplan KV E 45 K vagy a Büsscher Baruplan GG E 45 K jelű anyag, a záróréteg lehet ugyanez vagy valamelyik palás változat az attikára felhajtva.

A szigetelendő felületnek minden esetben tisztának, málló, omló részektől mentesnek kell lennie. A felületi egyenetlenség ne legyen nagyobb, mint amit általában elvárunk az egyéb épületszigetelések esetén. Szigetelés előtt a felületeket megfelelően kellősíteni kell Büsscher BV kellősítővel, a nyílászáróknál, teraszajtóknál gondoskodni kell azok megfelelő védelméről a szigetelés ideje alatt.

A nyílászáróknál nem minden esetben lehet lángolvasztással a szerkezethez csatlakozni, ekkor jöhetnek szóba az öntapadó lemezek (Büsscher Baruplan GG E 30 KSK vagy Büsscher Baruplan GG E 40 KSK teljes felületén öntapadó lemez). Ezek az anyagok – szükség szerint – hővel aktiválhatók a jobb tapadás érdekében. Beépítésükhöz a felületi hőmérsékletnek +15 °C felett kell lenni.

A használat során a teraszt természetesen karban kell tartani, gondoskodni kell tisztításáról, az esetleges mohák és növények eltávolításáról, valamint a lefolyókban a víz szabad áramlásáról.

* Idézet dr. Kézdi Árpád tanár úrtól, aki a talajmechanikát tanította a Budapesti Műszaki Egyetemen

Kapcsolódó cikkek:

hírlevél-feliratkozás

épjog