Gondolatok a zöldtetőről
Napjainkban egyre többször hallható a zöldtető kifejezés – jó azt tudni, hogy pontosan mit is jelent, hiszen ma szinte minden „zöld”: a telefon, a számítógép, egyes kütyük, a megoldások, az energia, az autó stb. Szerencsére a zöldtető kifejezés a szakmában jól körülhatárolt, viszonylag pontosan meghatározható fogalom: zöldtetőnek nevezünk minden olyan mesterségesen létrehozott felületet, ami statikailag, hő- és páratechnikailag méretezett, megfelelő vízszigeteléssel ellátott és növényzettel betelepített.
De miért is építünk zöldtetőt? Manapság egyre több felületet veszünk el a természettől – beépítünk mindent, amit csak lehet, burkolunk, aszfaltozunk, hogy még több teret adjunk az embernek, de közben az emberek elveszítenek minden kapcsolatot a természettel. Jó esetben ezt a kapcsolatot tudjuk a zöldtető kialakításával javítani. A zöldtetők nemcsak növényzet telepítésére nyújtanak lehetőséget, hanem életteret adnak állatoknak – madaraknak, rovaroknak, bogaraknak stb. – is. Esztétikai értékénél fogva a zöldtető javítja az emberek hangulatát, segíti a lelki-testi feltöltődést. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a zöldtetők jelentős mennyiségű vizet képesek magukba fogadni, csökkentve a csapadékvíz-elvezető rendszerre jutó hirtelen terhelést egy nagyobb zápor esetén, és a tárolt vízzel javítják a környezet mikroklímáját. A kipárolgás hűti a környezetet és ezzel is csökken a városok amúgy is jelentős hőterhelése.
Zöldtetőt elsősorban a sűrűn beépített városokban célszerű alkalmazni, ahol rengeteg felület kínálkozik erre, de az organikus építészet is előszeretettel használja. Felületen nemcsak vízszintes tetőfelületeket kell érteni, hanem az épületekhez kapcsolódó teraszokat is, ahol mód nyílik zöldfelület kialakítására, de érdekes megoldásként ferde felületek is telepíthetők növényzettel. Azon túl, hogy a ferde felület – többlet esztétikai értéket adva – megmutatja magát az utcán sétáló embernek, gondos kialakítás mellett az épület klimatikus viszonyait is jelentősen javítja.
A teljesség igénye nélkül nézzük meg, milyen kialakításúak lehetnek a zöldtetők. Szerkezeti szempontból megkülönböztetünk egyenes és fordított rétegrendű tetőt, kertészeti szempontból extenzív és intenzív zöldtetőt, de létezik a kettő közti átmenet is. Véleményem szerint az átmeneti tetőket célszerű az intenzív kategóriában kezelni, ezzel inkább a biztonság javára tévedünk.
Az egyenes és a fordított rétegrend közti különbséget már mindenki ismeri: egyenes rétegrend esetén a hőszigetelés a vízszigetelés alatt, védett helyen van, míg fordított rétegrend esetén a vízszigetelés felett helyezkedik el, kitéve a víz hatásának. Mindkét megoldásnak vannak előnyei és hátrányai. Egyenes rétegrend esetén a vízszigetelés könnyen sérülhet, ha a „vékony” ültetőközegen keresztül megsértjük, míg fordított rétegrend esetén bár a szigetelés jobban védett, de a hőszigetelés a vízelvezetés síkja felett kémiai és biológiai hatásnak van kitéve, adott esetben a vízzel nyomást fejtünk ki rá, aminek az lesz a vége, hogy jelentős vizet vesz fel, miáltal jelentősen romlik a hőszigetelő képessége. Mindennek ára van!
A vízszigetelés sarkalatos pontja a zöldtetőnek. Szerepe a szigetelésen túl az is, hogy meggátolja a növényzet gyökerének áthatolását a vízszigetelésen. Ha csak egy pici gyökér is áthatol a vízszigetelő lemezen, akkor a víz előbb vagy utóbb megjelenik a belső (alsó) térben. Inkább utóbb, az épület használata során, jellemzően (Murphy törvényit ismerve), a teljes kertészei beépítést követően. Ilyenkor a vízszigetelés javítása csak hatalmas költségek árán javítható. Apró személyes élmény: Bécs belvárosában láttam, amint egy 5 emeletes épület elkészült teljes tetőkertjét kellet elbontani, mert a zárófödém alatti álmennyezetből csöpögött a víz. Minden anyagot le kellett daruzni (fák, bokrok, bútorok, föld, hőszigetelés stb.), elszállítani, a tetőn medencéket kialakítva színes vízzel megtöltve várta mindenki, hogy hol, milyen színű vízfolt jelenik meg. Nem volt mosoly senki arcán.
A Büsscher & Hoffmann ennek elkerülésére olyan anyagokat és technológiai megoldásokat javasol, melyek gondos kivitelezés esetén csökkentik a rizikót. Extenzív zöldtető esetén például két réteg gyökérálló lemez alkalmazását javasolja, amit sajnos költségkímélési okokból sokszor egy rétegre csökkentenek, vagy alsó rétegként nem gyökérálló vízszigetelő lemezt használnak. Intenzív növényzet telepítésekor javasolt három réteg gyökérálló lemez, amiből a felső réteg rézbetétes. Sajnos ebben az esetben az alsó rétegből egyet általában kispórolnak, szintén a költségekre hivatkozva. E spórolások előtt szeretnék visszautalni a korábban leírt személyes élményre!
Természetesen a zöldtető egyéb részleteiről is lehet beszélni (statika, páratechnika, vízmegtartás/vízelvezetés stb.), de ezek külön fejezetet igényelnek.
A Büsscher & Hoffmann munkatársai jelentős tapasztalattal bírnak, ezért javasolt mindenkinek, aki zöldtető tervezéssel foglalkozik, keresse meg cégünket, hogy segíthessünk, hogy a betervezett és gondosan kivitelezett zöldtető hosszú időn keresztül szolgálja használóját.
Roszkopál Miklós
(x)
