2015. április 23.

A százlakásos passzívház az új Metszet címlapján

A százlakásos passzívház az új Metszet címlapján

Lakóépületekkel foglalkozik a Metszet 2015/2 száma, köztük Nantes-i társasház, Steyrben régi vámházból lett lakóház, szingapúri luxusvilla is szerepel. A magyar színeket Józsa Dávidtól, Borbás Pétertől, Paládi-Kovács Ádámtól és Szentmáry Szabolcstól egy-egy családi ház képviseli.

A címlapon is szereplő százlakásos passzívházat Nagy Csaba, Pólus Károly és Déri Dániel (Archikon) jegyzi, de véleményt mond róla Arató György főépítész, Szabó Tamás, a közszolgáltat vezetője, Fegyverneky Sándor, a HuGBC nagykövete.

A lapban szerepel még egy hosszabb interjú Füleky Zsolt építészeti és építésügyi helyettes államtitkárral.

 

A lap előfizethető itt >>

 

Bevezető cikk

Valami elindult a lakásépítéseknél, ez nemcsak a kollégák visszajelzéseiből, hanem a statisztikákból is látszik. Tavaly 28 százalékkal több lakóépület engedélyezési tervét készítette el a szakma, mint egy évvel korábban – például Győr-Moson Sopron megyében szinte normális a helyzet: 2122 új lakás építésére adtak ki engedélyt. Többre, mint Budapesten. Az egy főre eső növekedés alighanem Rajkán a legnagyobb, ebben a pár ezer fős községben 371 új lakásra adtak ki engedélyt, nyilván elsősorban pozsonyiak fognak betelepülni (ha ezt Jány Gusztáv, Rajka híres szülötte, megérhette volna…).

Azért hurráoptimizmusra nincsen ok, a 9633 lakásépítési engedély (és a 8358 megépült lakás) nem olyan sok – vessük össze a valaha körülbelül ugyanekkora kamarai tagsággal. Európában fajlagosan nálunk épül a legkevesebb lakás, ami akkor is szomorú, ha nyilván nem csak lakásokat tervezünk, a lakásszektor az építés egyik fele. A másik fele, a nem lakás célú építés a 2000-es évek átlagának csak nagyjából kétharmadára esett vissza, itt egyébként a mélypont 2011 volt.

A kérdés, hogy a válságból mit tanultunk? Évekig nem tudtuk, hogy hol a gödör alja –, a 2013-ban épült 7293 lakással immár ezt is tudjuk. Nem biztos, hogy szerettük volna megtapasztalni. Azt is látjuk, hogy sok jó szakember állt odébb –, hiába gondoltuk, hogy a válság a kóklereket rostálja ki. Tovább romlik az itthoni színvonal, a szélhámosok, a kontárok sajnos itt maradtak. Viszont mintha a társasházépítésben nőne a befektetői, beruházói hozzáértés, és egyre inkább megtalálnák a hozzáértő építészeket is. Persze ez nem több egy megérzésnél (a statisztikák nem térnek ki a minőségre), de talán a növekvő energetikai elvárások és egyes technológiák elterjedése kivált bizonyos általános javulást. És talán az ízlésben is van fejlődés: az odakint dolgozók közül, aki hazatér, bizonyos tárgykultúrát, környezeti kultúrát is hoz magával: nem gondolja már, hogy a szépség a gipszstukkók mennyiségén múlik. Egyre több a modern, visszafogott lakóház, megjelennek a látszóbetonok, a szakszerű lapostetők, elegáns árnyékolók, nemesebb anyagok. Vagy csak nagyon szeretném, hogy így legyen, és ezért szinte látni vélem?

Csanády Pál

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás