2019. június 11.

Duna és város kapcsolata a Metszet új, 2019/3. számában

Duna és város kapcsolata a Metszet új, 2019/3. számában

A BME Urbanisztika Tanszékének tanárai, Benkő Melinda tanszékvezető egyetemi docens és Kádár Bálint egyetemi docens a Metszet 2019/3. számának vendégszerkesztői, akik a közeljövőben lezáruló DANUrB projekt apropóján a kutatás tanulságait és további, Duna és város kapcsolatát elemző tanulmányokat osztanak meg az olvasó szakmai közönséggel.

Rendhagyó módon a teljes lapszámban, még állandó rovatainkban is a Dunával kapcsolatos írásokat adunk közre, részben magyarországi településekről, részben más országok Duna-parti városaiból hozott példákon keresztül elemezve a vízpart és a vele érintkező település egymásra hatását.

Címlapon a Graphisoft Park – Benkő Melinda és Szabó Árpád cikke a több mint húszéves projekt állomásait, tervezési elveit és jelenlegi összképét mutatja be. További magyar helyszínek a Dunakanyar, Dunaharaszti, illetve Duna-parti magyar lakótelepek, de terítékre kerülnek az időszakos Duna-parti területhasználatok is, mint a Napbácsi, a Valyo kikötő, vagy a Szabadság híd időszakos nyári lezárásával létrejövő helyfoglalás.

Persze a Duna nem csak Magyarország számos településének meghatározó természeti kerete: a külföldi példák között szerepel Belgrád (Szerbia), Pozsony (Szlovákia), Vukovár (Horvátország), illetve Aschach an der Donau és Linz (Ausztria).

Állandó rovatainkban is Dunával kapcsolatos cikkeket találhatunk: az Aktuálisban Kádár Bálint számol be a DANUrB projektről, Orbán Annamária pedig a Duna menti, országhatárokon átívelő közös kulturális örökségben rejlő lehetőségekkel foglalkozik. Az A_pro' rovat egy kalákában megépült előszállási vízparti építményt ismertet, a Mai szemmel rovatban a Római-parton lévő egykori Postás üdülő egykori és mai állapotát láthatjuk. A Zöld Oldalak ezúttal a Duna menti ökoturisztikai fejlesztések körképét tárja elénk, a Tervpályázatokból pedig Paks Duna-partjának fejlesztéséről olvashatunk. A Ciki rovat nem Duna-, de vízparti épületről, az 1967-ben épült szántódi révről szól.

A METSZET ITT RENDELHETŐ MEG >>

 

Duna és város kapcsolata a Metszet új, 2019/3. számában

Kapcsolódó cikkek:

sajátjaink

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás

Építési jog

Tetőtér-beépítés: itt nézhető meg az új követelményekről és kockázatokról szóló konferencia videófelvétele

A kulturális örökség védelméért felelős miniszter megváltoztathatja az örökségvédelmi hivatal véleményét

Rendkívüli öntözési célú vízhasználat

Épületenergetikai szempontból mely épületek tekinthetők hatósági épületnek?

TETŐTÉR-BEÉPÍTÉS, ÚJ KÖVETELMÉNYEK ÉS KOCKÁZATOK – 2019. június 13-ig még ingyen megnézhetők a konferencia előadásai