Geotechnikai kézikönyv földrengésre való méretezéshez

Megjelent Richard Ray professzor hiánypótló könyve, mely a gyakorló mérnökök számára kíván segítséget nyújtani a földrengésre való méretezéshez kapcsolódó geotechnikai feladatok áttekintésével.

A kiadvány célja, hogy az Eurocode 8-1 és 8-5 szabványok alapelveinek magyarázata, értelmezése mellett áttekintse a koncepcionális tervezés vonatkozó szempontjait, és alapvető ismereteket nyújtson a földrengésre való méretezés geotechnikához kapcsolódó témaköreiben.

A kiadvány SZEMÉLYES ÁTVÉTEL esetén 3800 forintba,
postázással 4245 forintba kerül.

ÁTMENETI KÉSZLETHIÁNY, JELENLEG NEM RENDELHETÕ

Személyes átvétel:
helye: 1119 Budapest, Pajkos utca 25. II. emelet, Artifex Kiadó
ideje: telefonos egyeztetés alapján, telefonszám: +36-1-783-17-11

A KÖNYV TARTALOMJEGYZÉKE:

1 Bevezetés
2 Földrengésekkel kapcsolatos veszélyforrások és tervezés
2.1 A földrengésbiztos tervezés és építés általános céljai
2.2 Földrengésekkel kapcsolatos veszélyforrások
2.2.1 Földrengések közvetlen hatásai
2.2.2 Földrengések közvetett hatásai
2.2.3 Felszíni vetődések okozta károk
2.2.4 Talajrezgés okozta károk
2.2.5 Földcsuszamlás okozta károk
2.2.6 Talajfolyósodás okozta károk
2.2.7 Szerkezeti rázkódás okozta károk
2.3 Földrengések Magyarországon és környezetében
2.4 Földrengésbiztos tervezés
2.4.1 Bevezető gondolatok
2.4.2 A földrengésbiztos építés átfogó szemléletének szükségessége
2.4.3 A koncepcionális tervezés jelentősége
2.4.4 A koncepcionális tervezés során figyelembe veendő szempontok
2.4.5 Az igénybevételek befolyásolása vagy csökkentése szigeteléssel
2.5 Záró megjegyzések
3 Bevezetés a dinamikába
3.1 Földrengések mérése
3.1.1 Földrengési hullámtípusok
3.1.2 Földrengés magnitúdó
3.1.3 Gutenberg-Richter visszatérési összefüggés
3.1.4 Gyorsulás, sebesség és elmozdulás diagramok
3.1.5 Fourier transzformáció, frekvenciatartomány
3.2 Egyszabadságfokú rezgő rendszerek vizsgálata; Válaszspektrum-analízis
3.3 Többszabadságfokú rezgő rendszerek vizsgálata
3.3.1 Csillapítatlan rezgő rendszer számítása modális analízissel
3.3.2 Dinamikai számítás modális módszerekkel
3.4 A komplex válasz módszere
3.4.1 A mozgásegyenlet
3.4.2 Komplex válasz számítása
3.4.3 Gyors Fourier transzformáció
3.4.4 A frekvencia tartomány
3.5 Egyenértékű lineáris számítási módszer
4 A tervezési folyamat
4.1 Bevezetés
4.2 Alapvető teljesítőképességi követelmények
4.3 Megfelelőségi feltételek
4.4 Speciális intézkedések, geometriai megfontolások
4.5 A talajtípus hatása
4.6 A földrengési hatás
4.6.1 Fontossági tényezők
4.6.2 Válaszspektrum
4.6.3 Valószínűségi elven történő méretezés
4.6.4 Duktilitás
4.7 Épületek tervezése
4.7.1 Általános irányelvek
4.7.2 Megfelelő alapozás tervezése
4.7.3 Szerkezeti szabályosság feltételei
4.7.4 Számítási módszerek
4.8 Szerkezeti számítások és modellezés
4.8.1 A szerkezeti számítások általános elvei
4.8.2 Periódusidő
5 Geotechnikai tervezés
5.1 Bevezetés
5.1.1 A geotechnikai paraméterek karakterisztikus és tervezési értékei
5.1.2 Tervezési módszerek
5.1.3 Parciális tényezők az EC-8-ban
5.1.4 Szeizmikus hatás
5.2 Szilárdsági paraméterek
5.3 Merevségi és csillapítási paraméterek
5.4 A telepítésre és az altalajra vonatkozó követelmények
5.4.1 Domborzati hatások
5.4.2 Rézsűállékonyság
5.5 Talajok megfolyósodása
5.6 Túlzott talajsüllyedés ciklikus terhelés hatására
5.7 Talajosztályok meghatározása
5.8 Nyírási modulus és csillapítás az alakváltozási szint függvényében
5.9 Alapozási rendszerek
5.10 Tervezési szabályok
5.11 Igénybevételek tervezési értéke
5.12 Talajtörési ellenállás
5.13 Cölöpalapozás
5.14 Földmegtámasztó szerkezetek
5.14.1 Általános követelmények
5.14.2 Számítási módszerek
5.14.3 Pszeudostatikus számítás
5.14.4 Földnyomás és víznyomás tervezési értéke
5.14.5 Általános állékonyság
6 Mintapéldák
6.1 Talajosztály meghatározása
6.2 Rézsűállékonyság vizsgálata pszeudostatikus módszerrel
6.3 Talajfolyósodás vizsgálata
6.4 Síkalap szeizmikus teherbírása
6.5 Merev támszerkezet ellenőrzése szeizmikus hatásokra
6.6 Cölöpalapozás vizsgálata szeizmikus hatásokra

A KÖNYV BEVEZETÕJE:

Ez a kézikönyv geotechnikus mérnököknek szól, akiknek mérlegelniük kell a munkájuk során felmerülő földrengéssel kapcsolatos szempontokat is. A célja, hogy alapvető ismereteket nyújtson a földrengésterhekről, azok helyéről a geotechnikai tervezés rendjében, valamint ismertesse az Eurocode 8 alapelveit a földrengésre való tervezésben. Bevezetésképpen számos ide kapcsolódó téma kerül bemutatásra: szeizmológia, talajdinamika, szerkezetdinamika, terepi és laboratóriumi mérési módszerek. Kísérőműként a Dulácska és társai által 2012-ben összeállított kézikönyv nyújt segítséget a szerkezettervezési célok hátterének megértéséhez. A további hivatkozások a szövegben történő előfordulás sorrendjében kerülnek felsorolásra. A mű olyan geotechnikus és statikus mérnökök számára készült, akik tisztában vannak a szerkezetek és alapozások statikus terhek alatti viselkedésével.
Bár ebből a tudásanyagból sok minden alkalmazható a földrengések során fellépő dinamikus állapotban is, néhány új fogalmat szükséges elsajátítani.
A könyv először a dinamikai és rezgéstani alapokat tárgyalja. Bár főleg alapvető ismereteket igyekszik nyújtani, sok később alkalmazott fogalom is itt kerül bevezetésre. A bevezető az egy- és többszabadságfokú rendszerek rezgéseivel, a modálanalízissel és a talajban, illetve kőzetben történő hullámterjedéssel kapcsolatos fogalmakat fedi le. Ha az olvasó nincs tisztában ezekkel a fogalmakkal, akkor a későbbiekben a tervezés során alkalmazott elvek és módszerek, valamint az Eurocode 8 szemléletének a megértése is nehéz lesz.
A következő fejezet a geotechnikus mérnökök számára alapvető szeizmológiai ismereteket tárgyalja. A legfontosabb szempontok: milyen erős lehet a rengés és milyen gyakran fordulhat elő. Ezek a rendelkezésre álló legjobb tudományos adatok alapján kerülnek meghatározásra. Bár elsőre úgy tűnhet, hogy a földrengés okozta terhelés eléggé bizonytalan fogalom, a benne rejlő bizonytalanság nem nagyobb, mint a legtöbb mindig vizsgált teheresetekben.
Az ezt követő fejezetek a geotechnikai tervezés során előforduló jellegzetes problémákkal foglalkoznak. A tervezési terület általános viszonyai kell, hogy leginkább érdekeljék a mérnököt, ennek megfelelően ez kapja a legtöbb figyelmet. Ezután következnek a talajfolyósodást, síkalapokat, rézsűállékonyságot, földnyomást és támszerkezeteket valamint cölöpalapokat taglaló fejezetek.
A könyv utolsó fejezetében néhány mintapéldán keresztül szemléltetjük a könyvben tárgyalt elvek tervezésben való alkalmazását.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a szabványok, mint pl. az Eurocode, csak előírásokból és ajánlásokból álló „receptkönyvek". Önmagukban nem garantálják, hogy valakiből mesterszakács (vagy „tervezőmester") váljék, de biztosítják a munkához szükséges hátteret és belső összefüggéseket.
Hogy valaki alapos jártasságot szerezzen, tanulmányoznia kell a pár évig az ezen a területen dolgozó mesterek munkásságát, miközben folyton szem előtt tartania a szabvány alapvető célját: egy biztonságosabb épített környezet megalkotását.