Kéthéjú lapostető felújítása befújt hőszigeteléssel

Hazánkban a panelprogram keretében – az 1960-as évektÅ‘l az 1980-as évekig – számtalan lakás készült iparosított technológiával. A panelépületek tervezése és kivitelezése során sokféle szerkezeti megoldást kipróbáltak; az egyenes és fordított rétegrend mellett elÅ‘fordulnak kéthéjú hidegtetÅ‘ként készült lapostetÅ‘k is.

A magastetők esetében jól ismert kéthéjú hidegtetőket – kedvező tulajdonságai miatt – a lapostetőknél is kipróbálták. A kéthéjú lapostetők rendkívül előnyösek az egymástól elválasztott csapadékvíz elleni szigetelés és hőszigetelés miatt, illetve a páratechnika szempontjából.

A kéthéjú hidegtető alsó héja a teherhordó födémszerkezetből és a rajta elhelyezett hőszigetelő rétegből áll. A fűtött térből kikerülő, rajtuk átjutó pára a fölöttük lévő légrésbe kerül, ahonnan átszellőztetéssel eltávolítják. A csapadékvíz elleni szigetelést a felső héjon, a hőszigeteléstől elválasztva helyezik el. A légrésnél úgy kell elosztani a levegőt be- és kivezető nyílásokat, hogy ne keletkezhessen szellőzetlen zug. Az attikákon elhelyezett szellőzőrácsok hatékonysága nagyon széles és hosszú tetőkön mindig kérdéses volt a tervezők számára.

Az átszellőzés működését és hatékonyságát hazánkban alaposabban még nem tanulmányozták, emiatt határozta el a Knauf Insulation Kft., hogy fújható üveggyapottal elvégzi egy kéthéjú lapostető utólagos hőszigetelését, majd a tető négy pontján épületfizikai méréseket indít, hogy kiderülhessen, hogyan viselkedik a tető a hőszigetelés után, nem keletkezik-e páralecsapódás stb.

A tető eredetileg 8 cm EPS, illetve néhány helyen kőzetgyapot hőszigeteléssel készült. E rétegek fölé fújták az üveggyapotot. A vizsgálatban, amelyet Bakonyi Dániel tanársegéd (BME Építészmérnöki Kar, Épületszerkezettani Tanszék) vezet, lehetőség nyílik a szerkezeti rétegek néhány épületfizikai jellemzőjének monitorozására, és változásaik követésére. A befújáshoz használt tömlő bejuttatásához magfúróval több helyen meg kellett bontani a felső héj vízszigetelését. Az így létrejött furatok fölé páraszellőzők kerültek, hogy segítsék a pára eltávolítását a fújható üveggyapottal kitöltött üregből. A páraszellőzők egyben lehetőséget adtak arra, hogy négy keresztmetszetben, 10 perces időközökben lehessen vizsgálni az adott réteg hőmérsékletét és relatív nedvességtartalmát. A 2015 decemberében elkezdett mérésekből a rövid időtartam miatt természetesen még nem lehet végleges következtetéseket levonni.

 Az eddigi tapasztalatok:

• A felsÅ‘ szinti lakásokban nagyon meleg van és száraz a levegÅ‘, a relatív páratartalom csaknem folyamatosan 20 százalék alatti. Ez kedvezÅ‘ a hÅ‘szigetelésre, mert alig jut át pára a födémen keresztül a hÅ‘szigetelésbe, ugyanakkor kifejezetten egészségtelen.
• Az 1. és 4. pontokban a vártnál sokkal kisebb késleltetéssel és csillapítással jelentkezik a belsÅ‘ hÅ‘mérséklet változása, itt feltehetÅ‘leg valamilyen illesztési hézag van az alsó héjban. A csekély belsÅ‘ páraterhelés miatt ez jelenleg nem okoz gondot, de a négy vizsgált pontból kettÅ‘nél is megfigyelt jelenség arra utal, hogy gyakoriak a panelhézagproblémák. Emiatt a jövÅ‘beni méretezésnél mindenképpen figyelembe kell venni konvektív nedvességterhelést is.
• EgyelÅ‘re sehol nem jelentkeztek kritikus értékek. A maximális relatív páratartalom a szerkezeten belül mindenütt 90 százalék alatt maradt, kivéve a külsÅ‘ betonkéreg alatti 4-es pontot, ahol eddig 95 százalék volt a maximum.
• Sehol nincs jele a nedvesség feldúsulásának, gyakorlatilag mindegyik mérési pontban a külsÅ‘ levegÅ‘vel együtt mozog a nedvességtartalom.

A vizsgálatokról és az adatok elemzéséről a későbbiekben részletesen beszámolunk.