2014. július 25.

A hűtés háromszor több energiát igényel, mint fűtés

A hűtés háromszor több energiát igényel, mint fűtés

Az ország energiafelhasználásának egyre nagyobb részét teszi ki a nyári időszakban történő fogyasztás – a téli és nyári energiafelhasználási csúcsok közötti különbség tavaly 1,8 százalékra csökkent. A nyári energiafelhasználás növekedésének egyik fő oka a klímaberendezések használata.

A klímaberendezések szén-dioxid-kibocsátása ráadásul jelentősen hozzájárul az átlaghőmérséklet emelkedéséhez. A légkondicionálók ugyanakkor nemcsak a környezetre, de pénztárcánkra is „káros hatással” lehetnek: a lakás 1 °C-kal történő hűtése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 °C-kal történő fűtése. Ha azonban az épületek energetikai szempontból korszerűbbek, megfelelően hőszigeteltek lennének, hűtésük külön energiaráfordítás nélkül megoldható lenne. A Knauf Insulation szakértői szerint a megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt nyáron akár 5-7 °C-kal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét.

A hűtés háromszor több energiát igényel, mint fűtés

 

Hűtéssel fűtjük a Földet

Tavaly az ország energiafogyasztásának nyári csúcsát június 20-án érte el, 6 193 MW-tal, télen pedig december 4-én használtuk a legtöbb energiát, 6 307 MW volt a villamosenergia-rendszer összterhelése. Ez a különbség mindössze 1,8 százalék. A Mavir Zrt. adatai szerint tartós kánikulában a klímaberendezések használata miatt 15-20 százalékkal is több lehet a villamosenergia-felhasználás az átlagosnál. Emiatt a nyári villamosenergia-igény megközelíti, és a jövőben várhatóan meg is haladhatja a téli napok igényét.

Az utóbbi években megfigyelhető a téli és nyári napok átlaghőmérsékletének növekedése, ami hatást gyakorol a téli és nyári időszakok villamosenergia-igényére is. Minél többet használjuk ugyanis a légkondicionáló berendezéseket, azok szén-dioxid-kibocsátása miatt a globális felmelegedés ördögi kör szerűen annál nagyobb mértékben nő.

 

A légkondi hatása a pénztárcánkra

Vitathatatlan, hogy hűsebb környezetben könnyebb a munkára koncentrálni, pihentetőbb az otthoni kikapcsolódás is. A túlzott légkondicionálás egészségügyi panaszokat okozhat, emellett pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy egy-egy légkondicionáló berendezés mennyi energiát fogyaszt. Otthonunk hőmérsékletének 1 °C-kal való csökkentése ugyanis háromszor több energiát emészt fel, mint 1 °C-kal való felfűtése. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami 8-10 ezer forintos pluszköltségként jelenik meg a villanyszámlán.

 

Nem kérünk hideget-meleget – tartsuk kint szigeteléssel

Hosszú távon mind egészségügyi, mind gazdasági és környezetvédelmi szempontból is sokkal előnyösebb és hatékonyabb, ha inkább arra törekszünk, hogy kényelmünk érdekében a meleg levegőt be se engedjük a lakásba, nem pedig arra, hogy lehűtsük azt. Ez az épületek energetikai korszerűsítésével érhető el. Ilyen beruházás lehet a rossz nyílászárók cseréje, vagy a hőszigetelés.

Megfelelő árnyékolás és szigetelés együtt akár 5-7 °C-kal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét, utóbbi ugyanis nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen, valamint falakon keresztüli behatolását. Alkalmazásával hatásosan idézhetjük vissza a parasztházak hűvösségét, elektromos áramfogyasztók használata nélkül. Ezáltal nemcsak nyáron tarthatjuk kint a meleget, de akár 40 százalékot is spórolhatunk a téli fűtésszámlán, a környezet mellett a pénztárcánkat is kímélve.

A hűtés háromszor több energiát igényel, mint fűtés

A hűtés háromszor több energiát igényel, mint fűtés

 

Nyáron is folytatódnak az összehasonlító mérések

A Knauf Insulation szakemberei 2014 nyarán is folytatják Európa és Magyarország első, valós körülmények között végzett épülethatékonysági összehasonlító programját. A cég két – azonos paraméterekkel rendelkező – családi házat vizsgál, amelyek közül az egyiket szigetelték, a másikat még nem.

A hűtés háromszor több energiát igényel, mint fűtés

„A téli eredmények azt mutatták, hogy a szigetelt ház 7 hónap alatt 46 százalékkal kevesebbet költött fűtésre. A nyáron mért adatokból pedig az derül ki, hogy amíg a szigeteletlen épület belső hőmérséklete most is követi a kinti hőmérséklet ingadozását, addig a szigetelt épületben egyenletes, 24 °C körüli a hőmérséklet. Ez az állandó hőfok nagyban növeli a lakók komfortérzetét” – mondta Kanyuk László, a Knauf Insulation Kft. marketing menedzsere.

A mérések folyamatosan nyomon követhetők a www.nalamszigetelnek.hu oldalon.

Korábbi cikkek a kísérletről >>

 

(x)

sajátjaink

nyerjenabaumittal

sajátjaink

hírlevél-feliratkozás