Sikeres küzdelem az idő vasfoga ellen – pórusbetonnal

A képen látható családi ház 1930-ban épült – klasszikus szépsége mellett hosszú távú fenntarthatósága egyaránt figyelemre méltó. Ismereteink szerint a Svédországban ma is álló ingatlan előtt nem épült olyan egyszerű, tömör falazott szerkezet, mellyel szemben kifejezett igény volt a kiváló hőszigetelés és a generációkon át nem csökkenő teherbírás.

Az építtetők bizalmáért folytatott versenyben fontos és hatásos érv, ha egy építőanyag-gyártó a felhasznált alapanyagainak sokéves múltjára hivatkozik. Azok az építőelemek, amelyekből őseink építkeztek, eredeti formájukban ma már nem találhatók meg az építőanyag-telepeken. Viszont minden olyan gyártó, aki termékeihez az alapanyagait a Föld felszíni rétegeiből nyeri, ugyanazt a több millió éves garanciát élvezi.

Az 1900-as évek elején Svédországban fejlesztések indultak a természetből közvetlenül kinyert fa – mint építőanyag – helyettesítésére. Olyan termékre volt szükség, mely nagy mennyiségben, ipari technológiával előállítható, de megtartja a fa jó épületfizikai tulajdonságait, mint a kiváló hőszigetelés, a könnyű megmunkálhatóság és a magas nyomószilárdság.

Az első dokumentált kísérlet pórusbeton autoklávozására 1923-ban történt Svédországban. A felfedezés szinte a véletlen műve. Egy építészettudományi oktató, dr. Johan Axel Eriksson, aki akkoriban a stockholmi Királyi Műszaki Intézet építéstechnikai adjunktusa volt, különféle pórusbeton mintákon dolgozott, míg idő hiányában egy kicsit felgyorsította a kísérletezési folyamatokat, és az eljárás során megszületett egy mesterséges kőzet, amit a természetben tobermoritként ismernek.

Néhány év elteltével megtalálta Karl August Carlent, aki kész volt beruházni egy üzembe, és 1929 novemberében az Y-Tong engedélyt kapott a svédországi Yxhult városában lévő gyárban, hogy építőipari terméket gyártson. Az Y-Tong a város nevének és a svéd betong szónak (beton) a rövidítéséből képződött. Az első üzem az 1960-as évek végéig működött, de azóta világszerte számtalan országban építettek pórusbetongyárakat.

Hazánkban 1991 óta működik az Ytong Falazóelemgyár, mely az elmúlt több mint 30 év alatt elérte, hogy a „fehér tégla” szinonimája mára az Ytong márkanév legyen. Az azóta több névváltozáson átesett Xella Magyarország Kft. Ytong-Falazóelem gyára Halmajugrán a Mátrai Hőerőmű szomszédságában máig kiváló minőségű és hosszú élettartamú építőanyagot állít elő.

Bővebb információ: https://www.xella.hu/hu_HU/Ytong-falszerkezetek

(x)